Az áfa alanyi adómentesség határa 8.000.000 forint.

Mi az alanyi adómentesség, mi a 8.000.000 forint értékhatár?

A vállalkozások, hacsak nem választották az alanyi adómentességet, a termékértékesítésük és szolgáltatás nyújtásuk után áfát kötelesek felszámolni (vevőik megfizetni), és az áfa összegét az államnak be kell fizetni.

Számokkal: ha a termék/szolgáltatás 1.000,- Ft, akkor a vevőnek a 27 %-os áfa kulccsal számított 270,- Ft-ot is fel kell számolni. Így lesz a termék végára 1.270,- Ft, amiből 270,- Ft az államkasszáé.

Aki az alanyi adómentességet választja (választhatja),

a) az áfa fizetésére nem kötelezett,
b) a neki felszámított általános forgalmi adó levonására nem jogosult,
c) kizárólag olyan számla kibocsátásáról gondoskodhat, amelyben az áthárított áfa nem szerepel

Ilyenkor (alapesetben) áfa-bevallást sem kell benyújtani.

Könnyen belátható, ha két árus egymás mellett ugyanazt a terméket árulja, ugyanazt a szolgáltatást nyújtja, az áfás 1.270,- Ft-ért, az alanyi adómentes 1.000,- Ft-ért, akkor nyilvánvalóan az ezer forintos terméket veszik, valamint az áfásnak még el kell számolnia (adminisztrálnia kell) a 270,- Ft-okat, meg be is kell fizetnie a 270,- Ft-okat.

Az alanyi adómentesség esetében maga az adóalany (a vállalkozó) mentes az áfa alól, ha

• ezt választja, és
• a törvényben előírt feltételeknek megfelel.

Tehát, ennek a mentességnek semmi köze nincs a végzett tevékenységhez, ezért az alkalmazásának lehetősége értékhatárhoz kötött.

Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár 2017-től évi 8.000.000 forint. Ez azt jelenti, hogy

a) sem a tárgy naptári évet megelőző naptári év tényleges adata (bázisév),
b) sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen elért értékesítés bevétele nem haladja meg a felső értékhatárt.

Az értékhatárt időarányosan kell számítani, továbbá az értékhatár meghatározása során minden alkalommal az általános forgalmi adó nélküli ellenértéket kell alapul venni.

Tehát, amennyiben az alanyi adómentességet választó vállalkozás év közben kezdi meg a tevékenységét (vagy év közben szűnik meg), vagyis nem teljes adóévben tevékenykedik, akkor a 8millió Ft-os értékhatár az ő számára időarányosan használható fel.

Számokkal: Tételezzük fel, hogy egy vállalkozás 2017. március 01-én kezdi meg a tevékenységét. Mennyi összegért bocsájthat ki számlát (mennyi lehet az árbevétele) úgy, hogy alanyi adómentes maradjon (ne kelljen áfát felszámítania)?

Egy év 365 napból áll. 2017. március 01-ig 59 nap telik el az évből, azaz 365 – 59 = 306 napig tevékenykedik a vállalkozás az adóévben.

Ha 365 napra 8.000.000,- Ft, az értékhatár, akkor 306 napra (8.000.000 / 365) x 306 = 6.706.849,- Ft az alanyi adómentesség tört időszakra vonatkozó értékhatára.

Mi történik az alanyi adómentesség értékhatárának átlépése esetén?

Az alanyi adómentesség értékhatárát elérő számlától kezdődően

1. a termékértékesítés/szolgáltatás nyújtás számláira fel kell számítani a megfelelő áfa kulccsal számított áfa értéket (magyarán: áfás lesz)
2. 15 naptári napon belül az áfás adózóvá válás tényét (értékhatár átlépése) be kell jelentenie a NAV felé

Figyelem!

• Az áfa összegét már azon a számlán fel kell tüntetni, amellyel az értékhatárt átlépi a vállalkozás.
• Az áfás adózók adószámának hátulról számított harmadik számjegye kettes, az alanyi adómenteseké egyes. Mindaddig, amíg a NAV nem módosítja az egyes-t kettesre, a régi adószámot kell a számlán feltüntetni, függetlenül attól, hogy a számla már kell, hogy tartalmazzon áfát. (Ilyenkor, a kellemetlenségek elkerülése végett javasoljuk, hogy az “Áfa felszámítása értékhatár átlépés miatt” megjegyzést tüntessük fel a számlán, amíg a módosítás jogszerűen meg nem történik.)
• Ha az értékhatár túllépése miatt szűnik meg az alanyi adómentesség, akkor az adóalany az alanyi adómentesség választására vonatkozó joggal a megszűnés évét követő második naptári év végéig nem élhet. (Például, ha 2017-ben megszűnik az adózó alanyi mentessége az értékhatár túllépése miatt, akkor nem választhatja újra sem 2018-ban, sem pedig 2019-ben. Valójában csak 2020. január 1-től lehet ismét alanyi adómentes, mert az erre vonatkozó változás-bejelentő nyomtatványt csak 2019 végén nyújthatja be).

Az áfa általános rendszerébe történő visszatéréskor célszerű a pénzforgalmi szemléletű áfa-elszámolást választani.

Figyelem!

• Az alanyi adómentesség bevételi felső határába jó néhány dolog nem tartozik bele, nem kell figyelembe venni (pl.: tárgyi eszköz értékesítés, immateriális javak értékesítés, mezőgazdasági tevékenységet a különös szabályok alapján folytató magánszemélynek e tevékenység körébe megvalósított termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása, stb.).
• Néhány különleges esetben előfordulhat, hogy az alanyi adómentesség ellenére az adózónak áfa fizetési kötelezettsége keletkezhet (pl.: közösségi ügyletek, ingyenes termékátadás/szolgáltatás nyújtás, stb.)

Annak a vállalkozásnak érdemes ezt az adózási módot választani, amelyik

• várhatóan 8 millió forint alatti árbevételt fog realizálni egy adóévben,
• várhatóan nagyobb beruházást nem fog eszközölni (Az alanyi adómentes időszakban nem érdemes nagyobb értékű tárgyi eszközt beszerezni, hisz az előzetesen felszámított áfát abban az esetben sem lehet majd levonni, ha az eszközt később adóköteles értékesítéshez használják fel.)
•  aki jellemzően ?tárgyi adómentes? bevételre tesz szert, és csak elenyésző mértékben van egyéb, adóköteles bevétele
• aki jellemzően végfelhasználónak értékesít

[Forrás: KönyvelőZóna]