Tag Archive for: SZJA

Így változtak a személyi jövedelemadó bevallásának szabályai 2018. január 1-jétől

személyi jövedelemadó bevallás

2018. január 1-jén hatályba lépett az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény, melynek következtében változtak a személyi jövedelemadó bevallás szabályai – írja tájékoztatójában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

A tájékoztató szerint az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról szóló 2017. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Ákr. saláta) 2018. január 1-jétől egyrészt áthelyezi a személyi jövedelemadó-bevallási szabályokat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) rendelkezései közé (11–13. §), másrészt megszünteti a munkáltatói adómegállapítást, harmadrészt pedig bővíti az adóbevallási tervezettel összefüggő eljárással érintett magánszemélyek körét az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyekkel és a mezőgazdasági őstermelőkkel.

A munkáltatói adómegállapítás megszűnése

2018. január 1-jén hatályát veszti az Szja tv. 14. §-ában foglalt, a munkáltatói adómegállapításra vonatkozó rendelkezés, ami azt is jelenti, hogy a munkáltató a 2017-es évre vonatkozóan már nem készítheti el a munkavállalók adóelszámolását.

Azoknak a munkáltatóknak tehát, amelyek eddig vállalták a munkáltatói adómegállapítás elkészítését, 2018. január hónapjában nem kell nyilatkoztatniuk a munkavállalókat arról, hogy a munkáltatói adómegállapítás lehetőségét választják-e.

Fontos felhívni azonban a figyelmet arra, hogy a munkáltatóknak, kifizetőknek továbbra is el kell készíteniük és 2018. január 31-éig át kell adniuk a magánszemélyek részére az összesített igazolást.

Ez a változás ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a magánszemélyek kizárólag önadózással készíthetik el a személyi jövedelemadó-bevallásukat, hiszen az állami adó- és vámhatóság (NAV) – a nyilvántartásában szereplő, a munkáltatói, kifizetői bevallások, adatszolgáltatások adatai alapján – 2018-ban is elkészíti a magánszemélyek adóbevallási tervezetét, külön erre irányuló kérelem nélkül.

Az elkészített adóbevallási tervezeteket a NAV 2018. március 15-étől az ügyfélkapun keresztül elérhetővé teszi, az adóbevallási tervezetek a www.nav.gov.hu-ról és a www.magyarorszag.hu-ról elérhető eSZJA oldalon tekinthetők meg.

Azok a magánszemélyek, akik nem rendelkeznek ügyfélkapu-regisztrációval, a NAV valamennyi ügyfélszolgálatán, továbbá bármely megyei (fővárosi) kormányhivatalban, a fővárosi és megyei kormányhivatalok járási (fővárosi kerületi) hivatalában, illetve a Magyar Posta Zrt. ügyfélszolgálatain is elvégezhetik az ügyfélkapu regisztrációt. (Részletes információk ezzel kapcsolatban a NAV honlapján elérhető 32. számú információs füzetben találhatók.)

Ügyfélkapu-regisztráció hiányában a magánszemélyek 2018. március 15-éig kérhetik, hogy az állami adó- és vámhatóság papír alapon küldje meg az adóbevallási tervezetet. A kérelem többféle módon juttatható el az adóhatósághoz:

▪ SMS-ben a +36 30 344 4304 telefonszámon 2018. január 8-ától (az üzenetben meg kell adni az adóazonosító jelet és a születési dátumot a következők szerint: SZJAszóközadóazonosítójelszóközééééhhnn);

▪ a NAV honlapjáról elérhető űrlapon (www.nav.gov.hu/eszja/eszja);

▪ a „Kérelem az adóbevallási tervezet papír alapon történő átvételéhez” elnevezésű formanyomtatványon;

▪ levélben kötetlen formában,

▪ az ügyfélszolgálati irodákban személyesen vagy

▪ az Általános Tájékoztató Rendszeren keresztül telefonon (telefonszám: 1819).

A bevallási kötelezettség teljesíthető a NAV honlapjáról elérhető WebNYK nyomtatványkitöltő program segítségével elkészített 17SZJA bevallás benyújtásával, illetve az ügyfélszolgálati irodákban is elérhető lesz a papír alapú 17SZJA nyomtatvány.

Ha a magánszemély 2018. május 22-éig nem fogadja el egészíti ki, javítja az adóbevallási tervezetet, illetőleg nem nyújt be önadózóként elkészített 17SZA bevallást, akkor az adóbevallási tervezet adóbevallássá válik.

Az adó 1+1 százalékának felajánlására az eSZJA felületen szintén lehetőség van 2018. május 22-éig.

Adóbevallási tervezet az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyek és a mezőgazdasági őstermelők részére

A NAV első alkalommal a 2017-es adóévre vonatkozóan adóbevallási tervezetet készít az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyek és a mezőgazdasági őstermelők részére is, feltéve, hogy az adóhatóság nyilvántartásában foglalt, a munkáltatók, kifizetők által benyújtott bevallások, adatszolgáltatások adatai szerint ezen magánszemélyek az adóévben bevételt, jövedelmet szereztek.

Az adóbevallási tervezettel érintett új adózói körnek az adóbevallási tervezet felhasználásával vagy önadózás keretében bevallást kell benyújtaniuk.

Ennek oka az, hogy ezeknek a magánszemélyeknek az esetek többségében olyan bevételeik keletkeznek, amelyek nem kifizetőtől származnak, illetve saját maguk dönthetik el, hogy milyen költségelszámolási módszert választanak, milyen kedvezményeket érvényesítenek.

Az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyeknek és a mezőgazdasági őstermelőknek (családi gazdálkodók, családi gazdaság tagjai) az adóbevallási tervezetet ki kell egészíteniük az önálló tevékenységből származó, illetve az őstermelői tevékenység során keletkezett jövedelemre és az ahhoz kapcsolódó fizetési kötelezettségekre vonatkozó adatokkal, vagyis esetükben az adóhatóság által elkészített adóbevallási tervezet a bevallási határidő leteltét követően nem válik bevallássá.

Ha azonban a mezőgazdasági őstermelő éves bevétele a 600 ezer forintot nem haladta meg, és ezért őstermelői bevételéből nem kell jövedelmet megállapítania, akkor bevallási kötelezettség nem terheli.

A mezőgazdasági őstermelők és az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyek esetében a személyi jövedelemadó-bevallási határidő is módosul, az adóévet követő év február 25-éről május 20-ára (az idei évben 2018. május 22-ére).

Az egyéni vállalkozók személyijövedelemadó-bevallásával kapcsolatos újítás

Az idei évtől kezdve az egyéni vállalkozók az általános nyomtatványkitöltő program (ÁNYK) helyett az egyszerűbb, letöltést nem igénylő, webes kitöltő felületen (WebNYK) készíthetik el a személyijövedelemadó-bevallást, mely felületen teljesíthetik az adófizetési kötelezettségüket is.

A korábban benyújtott személyijövedelemadó-bevallás lekérdezésének lehetősége

Az idei évben a webes kitöltő felületen a „LEKÉR” funkció kiválasztásával lehetőség nyílik a 2017-ben benyújtott 16SZJA bevallás, illetőleg az idei évben beküldött 17SZJA bevallás letöltésére is, mely megkönnyíti a személyijövedelemadó-bevallás javítását, helyesbítését, önellenőrzését.

A külföldi illetőségű magánszemélyek nyilatkozata

A külföldi illetőségű magánszemélyek 2018. április 30-áig nyilatkozhatnak arról, hogy őket a külföldi illetőségükre tekintettel a jövedelemszerzés adóévében Magyarországon adókötelezettség nem terhelte.

A nyilatkozat megtétele esetén a külföldi illetőségű magánszemélyek részére esetlegesen elkészített adóbevallási tervezet – az adózó javítása nélkül – az adóbevallási határidő leteltével nem válik bevallássá.

A bejelentés a „Nyilatkozat külföldi illetőségű magánszemély személyijövedelemadó-bevallás benyújtás alóli mentesítéséhez a 2017. adóévre” elnevezésű formanyomtatvány benyújtásával tehető meg, mely angol nyelven is elérhető a NAV honlapján – írja a nav.gov.hu.

[Forrás: Adózóna]

,

A kamatjövedelmet sújtó SZJA-ról

Kamat adó

Mikor és mennyi személyi jövedelemadót kell fizetni a kamatjövedelem után – cikkünkben e kérdéskört járjuk körbe a részletekre is kiterjedő alapossággal. A szabályozás ugyanis nem annyira egyszerű, elég, ha csak arra gondolunk, hogy nem is minden kamatjövedelem szja szempontból, ami annak látszik.

A kamat és a kamatjövedelem fogalma

A személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) az olyan jövedelmeket, amelyek a magánszemélyek átmenetileg vagy hosszabb távon szabad, megtakarított, befektetett pénzének egy adott évben bekövetkező gyarapodásából (kamat, hozam stb.) származnak, külön adózó tőkejövedelemként kezeli. Ugyanakkor az e jövedelmekre vonatkozó szabályozás közös eleme, hogy ha valamely ilyen jövedelem vagy annak egy része – tartalmát tekintve – a szerzés körülményeiből megállapíthatóan a magánszemély tevékenysége során, vagy más jogügyletben nyújtott teljesítményének ellenértéke, akkor annak adózására a törvény a szerzés jogcíme szerinti jövedelemszerzésre vonatkozó szabályok alkalmazását írja elő. E tartalmi megközelítésen alapul, hogy a szja kötelezettségek szempontjából a kamat és a kamatjövedelem fogalma nem azonos.

A kamat általános fogalma a kölcsönzött tőke használatáért az adós által adott és a kölcsönző által kapott kamatot egyaránt magában foglalja, míg az elkülönült adózási szabályok hatálya alá tartozó kamatjövedelemnek tételes felsorolással a következők minősülnek:

  • a különböző hitelintézeti betétekre, számlakövetelésekre a magánszemély és a hitelintézet között fennálló nyilvánosan meghirdetett feltételekkel kötött szerződés (üzletszabályzat, kamathirdetmény) alapján jóváírt, tőkésített kamat szokásos piaci értéket meg nem haladó része,
  • a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból, kollektív befektetési értékpapírból származó kamat/hozam,
  • a nyereménybetétkönyv tárgynyereménye,
  • az egyes biztosítói kifizetésekből származó jövedelem,
  • a szövetkezet által fizetett kamat akkor, ha az a felszámítás időszakában érvényes jegybanki alapkamatot legfeljebb 5 százalékponttal haladja meg, feltéve, hogy a szövetkezet a jogszabályban előírt célokon kívül és előírt mértéket meghaladóan hitelt nem nyújt, hitelfelvételéhez pénzintézetnél fedezetet nem képez, kezességet nem vállal, pénzt elszámolásra – a szokásos üzletvitelhez (pl. anyagbeszerzés, üzemanyag-elszámolás) szükséges mértéken felül – nem ad a tagjainak,
  • a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagját (kedvezményezettjét, örökösét) a tag munkaviszonyának a feltételes jogszerzési időtartam lejárta előtti megszűnése miatt megillető összegből a tag által befizetett hozzájárulás-kiegészítés összegét meghaladó rész [Szja tv. 65. § (1) bekezdés].

Nem kamatjövedelem a magánszemélynek a nem hitelintézeti szolgáltatás keretében (pl. az ún. tagi kölcsönre) fizetett kamat, hanem a magánszemély és az adós között fennálló jogviszony szerinti, vagy egyéb jövedelem [Szja tv. 65. § (1) bekezdés f) pont].

Az egyéni vállalkozó pénzforgalmi bankszámláján jóváírt kamatot vállalkozói bevételként figyelembe venni, kivéve azt az időszakot, amikor a tevékenységét szünetelteti.

A késedelmi kamatra azon bevételre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni, amelynek késedelmes, illetve nem szerződésszerű teljesítésére tekintettel azt megfizették [Szja tv. 1.§ (9) bekezdés b) pont].

A kollektív befektetési értékpapírnak a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén, valamint bármely EGT-államban, továbbá az OECD tagállamában működő tőzsdén történő átruházásából nem kamatjövedelmet, hanem ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet kell megállapítani

Az adó mértéke és megfizetése

A kamatjövedelem adója 15 százalék, a nem pénzbeli formában juttatott kamatjövedelem (pl. tárgynyeremény, értékpapír) esetében az adó alapja a vagyoni érték szokásos piaci értékének (a nyereményalapnak) az 1,18-szorosa [Szja tv. 65. § (1) bekezdés c) pont].

Az adó mértéke azonban attól is függ, hogy a kamatjövedelem belföldről vagy külföldről származik, illetve hogy a kamatban részesülő magánszemély az adóügyi illetősége szerint hol (belföldön vagy más államban, esetleg mindkettőben) adóztatható.

A kamatjövedelem után az adót a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be.

Amennyiben a kamatjövedelem nem kifizetőtől (pl. külföldi banktól) származik, a magánszemély az adóbevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.

Egyes biztosítói kifizetésekből származó kamatjövedelem

Kamatjövedelmet kell megállapítani a biztosítói kifizetésből (a szerződés szerint szolgáltatásként, vagy a biztosítás visszavásárlásakor teljesített kifizetésből), ha a biztosító teljesítése nem adómentes vagy nem minősül a törvény külön rendelkezése alapján más (pl. valamely jövedelmet pótló vagy egyéb) adóköteles jövedelemnek.

A Szja tv. főszabálya szerint a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvényben meghatározott, belföldön székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező biztosító szolgáltatása – a biztosítási esemény (baleset, vagyoni kár stb.) bekövetkezésekor kifizetett összeg – adómentes. Ez a rendelkezés az olyan államban székhellyel rendelkező, biztosítóra is kiterjed, amely állammal Magyarországnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerülésére [Szja tv. 1. számú melléklet 6. 6. és 6. 8. pont].

Kivétel, vagyis adóköteles

  • a jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítás alapján fizetett jövedelmet pótló kártérítés,
  • a baleset- és betegségbiztosítás alapján járó jövedelmet pótló szolgáltatás összegéből (ideértve a szerződéses feltételek szerint az eltelt napok száma alapján járó napi térítésként vagy az eltelt napok száma alapján meghatározott biztosítási összeget is) a jövedelem-kiesés időszakára napi 15 ezer forintot meg nem haladó rész;
  • az élet-, a baleset- és a betegségbiztosítás (személybiztosítás) alapján nyújtott olyan szolgáltatás, amely nem minősül halál esetére szóló biztosítási, nyugdíjbiztosítási, járadékbiztosítási, balesetbiztosítási vagy betegségbiztosítási szolgáltatásnak;
  • a nyugdíjbiztosítás és a járadékbiztosítás alapján a biztosító által a nyugdíjkorhatár betöltéséhez vagy a nyugellátásra való jogosultság megszerzéshez kötődő egyösszegű szolgáltatás, akkor, ha a szerződés létrejöttétől a biztosító teljesítéséig legalább 10 év még nem telt el;
  • az olyan biztosítási szerződés alapján nyújtott szolgáltatás, amelynek díját vagy díjának egy részét magánszemély (mezőgazdaági őstermelő/egyéni vállalkozó) költségként elszámolta.

Ez azt jelenti, hogy kamatjövedelmet alapvetően a megtakarítási jellegű biztosítások alapján történő kifizetésből kell megállapítani.

Ha kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítási díját más személy (de nem magánszemély, hanem pl. a munkáltató) fizette és az adómentes volt (2018. előtt), visszavásárlás esetén a magánszemélynek nem kamatjövedelem, hanem egyéb jogcímen keletkezik jövedelme. Ekkor az egyéb jövedelem megállapításához a biztosítói kifizetés összegéből a magánszemély által megfizetett biztosítási díjak és a más által fizetett adóköteles biztosítási díjak vonhatók le. Így ilyen esetben egyéb jövedelemként jellemzően a munkáltatók, kifizetők által adómentesen befizetett összegek, illetve a befektetés hozamai válnak adókötelessé [Szja tv. 28. § (2) bekezdés].

Ha az adóköteles biztosítói kifizetésekből kamatjövedelmet kell megállapítani, a magánszemély által befizetett díjakat és a más által fizetett adóköteles biztosítási díjakat (ideértve a nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírt összeget is) meghaladó rész minősül kamatjövedelemnek. A kockázati díjrész nem számít befizetett díjnak.

Adóalapként azonban nem kell figyelembe venni (azaz 7,5 százalék vagy 0 százalék adó terheli a jövedelmet) [Szja tv. 65. § (3), (3a) és (3b) bekezdés]

  • az egyszeri díjas biztosítások esetében a kamatjövedelmet, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejöttét követő 5. év elteltével vagy az után következik be, illetve a kamatjövedelem felét, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejöttét követő 3. év elteltével vagy az után, de az 5. év elteltét megelőzően következik be;
  • a rendszeres díjú biztosítások esetében a kamatjövedelmet, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejöttét követő 10. év elteltével vagy az után következik be, illetve a kamatjövedelem felét, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejöttét követő 6. év elteltével vagy az után, de a 10. év elteltét megelőzően következik be.

[Forrás: Adó/Online]

,

Ezért kell átnézni a bevallás-tervezetet

Adóbevallás

A NAV honlapján elérhetők az adóbevallás-tervezetek. Sokaknak lehet olyan jövedelme, amiről a NAV nem tud – nekik célszerű átnézni a tervezetet.

Hétfő óta elérhetők az szja-bevallási tervezetek a NAV honlapján, az ügyfélkapun keresztül. Aki egyetért a tervezettel, annak – az őstermelőket és az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyeket kivéve – nem kell tennie semmit, a tervezet május 22-én hivatalos szja-bevallássá válik. A dokumentumot azonban célszerű átnézni annak érdekében, hogy biztosan a helyes adatokat tartalmazza.

Vannak ugyanis olyan jövedelmek, amelyekről az adóhivatalnak nincs tudomása, tipikusan ilyen az ingatlan bérbeadásból, az ingatlan eladásból és ingó értékesítésből származó jövedelem. Ha azonban valaki például cégnek adja bérbe az ingatlanát, a bevallási tervezet tartalmazza az ebből származó jövedelmet is, mert a cég minden hónapban levonja az adóelőleg összegét, azt be is fizeti, és erről adatot szolgáltat a NAV-nak.

A kedvezményeket is érdemes átnézni, mert a bevallási tervezet csak a kifizetők/munkáltatók által küldött adatokat tartalmazza. Így például, akitől a munkáltatója 2017 januárjában nem vonta le a családi, az első házas vagy személyes adókedvezmény összegét, mindenképpen érdemes kiegészítenie a tervezetet.

SZJA bevallás

Akik 2017-ben egy önkéntes pénztárba fizettek, azoknak a rendelkezését is kitöltötte az adóhivatal. A tervezetet azoknak kell kiegészíteniük, akik tavaly több önkéntes pénztárba is fizettek, hiszen nekik kell dönteniük arról, hogy az adókedvezmény összegét mely pénztárakba utalja át a NAV.

Visszajáró adó esetén ki kell tölteni a bankszámlaszámot, vagy – ha valaki postán kéri a pénzt – a címet, amire egyébként a program is figyelmeztet minden esetben.

A NAV az idén már ötmillió – a tavalyinál egymillióval több – tervezetet készített el. A több mint 3,2 millió ügyfélkapuval rendelkező magánszemély a mobiltelefonján, a tabletjén vagy a számítógépen is megtekintheti, illetve, ha szükséges, szerkesztheti is szja-bevallását. A bevallásokat a legegyszerűbben az online felületen lehet módosítani, ehhez csupán ügyfélkapu-regisztrációra van szükség.

Akinek nincs ügyfélkapuja, március 19-ig kérheti a tervezet postázását. Akinek a postán kapott tervezetét ki kell egészítenie, ezt egy új, 17SZJA jelű bevallás elkészítésével és benyújtásával teheti meg. Érdemes azonban május 20-ig ügyfélkaput nyitni, mert akkor a módosítás néhány gombnyomással otthonról elintézhető.

[Forrás: MTI]