Az áfa alanyi adómentesség határa 8.000.000 forint.

Mi az alanyi adómentesség, mi a 8.000.000 forint értékhatár?

A vállalkozások, hacsak nem választották az alanyi adómentességet, a termékértékesítésük és szolgáltatás nyújtásuk után áfát kötelesek felszámolni (vevőik megfizetni), és az áfa összegét az államnak be kell fizetni.

Számokkal: ha a termék/szolgáltatás 1.000,- Ft, akkor a vevőnek a 27 %-os áfa kulccsal számított 270,- Ft-ot is fel kell számolni. Így lesz a termék végára 1.270,- Ft, amiből 270,- Ft az államkasszáé.

Aki az alanyi adómentességet választja (választhatja),

a) az áfa fizetésére nem kötelezett,
b) a neki felszámított általános forgalmi adó levonására nem jogosult,
c) kizárólag olyan számla kibocsátásáról gondoskodhat, amelyben az áthárított áfa nem szerepel

Ilyenkor (alapesetben) áfa-bevallást sem kell benyújtani.

Könnyen belátható, ha két árus egymás mellett ugyanazt a terméket árulja, ugyanazt a szolgáltatást nyújtja, az áfás 1.270,- Ft-ért, az alanyi adómentes 1.000,- Ft-ért, akkor nyilvánvalóan az ezer forintos terméket veszik, valamint az áfásnak még el kell számolnia (adminisztrálnia kell) a 270,- Ft-okat, meg be is kell fizetnie a 270,- Ft-okat.

Az alanyi adómentesség esetében maga az adóalany (a vállalkozó) mentes az áfa alól, ha

• ezt választja, és
• a törvényben előírt feltételeknek megfelel.

Tehát, ennek a mentességnek semmi köze nincs a végzett tevékenységhez, ezért az alkalmazásának lehetősége értékhatárhoz kötött.

Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár 2017-től évi 8.000.000 forint. Ez azt jelenti, hogy

a) sem a tárgy naptári évet megelőző naptári év tényleges adata (bázisév),
b) sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen elért értékesítés bevétele nem haladja meg a felső értékhatárt.

Az értékhatárt időarányosan kell számítani, továbbá az értékhatár meghatározása során minden alkalommal az általános forgalmi adó nélküli ellenértéket kell alapul venni.

Tehát, amennyiben az alanyi adómentességet választó vállalkozás év közben kezdi meg a tevékenységét (vagy év közben szűnik meg), vagyis nem teljes adóévben tevékenykedik, akkor a 8millió Ft-os értékhatár az ő számára időarányosan használható fel.

Számokkal: Tételezzük fel, hogy egy vállalkozás 2017. március 01-én kezdi meg a tevékenységét. Mennyi összegért bocsájthat ki számlát (mennyi lehet az árbevétele) úgy, hogy alanyi adómentes maradjon (ne kelljen áfát felszámítania)?

Egy év 365 napból áll. 2017. március 01-ig 59 nap telik el az évből, azaz 365 – 59 = 306 napig tevékenykedik a vállalkozás az adóévben.

Ha 365 napra 8.000.000,- Ft, az értékhatár, akkor 306 napra (8.000.000 / 365) x 306 = 6.706.849,- Ft az alanyi adómentesség tört időszakra vonatkozó értékhatára.

Mi történik az alanyi adómentesség értékhatárának átlépése esetén?

Az alanyi adómentesség értékhatárát elérő számlától kezdődően

1. a termékértékesítés/szolgáltatás nyújtás számláira fel kell számítani a megfelelő áfa kulccsal számított áfa értéket (magyarán: áfás lesz)
2. 15 naptári napon belül az áfás adózóvá válás tényét (értékhatár átlépése) be kell jelentenie a NAV felé

Figyelem!

• Az áfa összegét már azon a számlán fel kell tüntetni, amellyel az értékhatárt átlépi a vállalkozás.
• Az áfás adózók adószámának hátulról számított harmadik számjegye kettes, az alanyi adómenteseké egyes. Mindaddig, amíg a NAV nem módosítja az egyes-t kettesre, a régi adószámot kell a számlán feltüntetni, függetlenül attól, hogy a számla már kell, hogy tartalmazzon áfát. (Ilyenkor, a kellemetlenségek elkerülése végett javasoljuk, hogy az “Áfa felszámítása értékhatár átlépés miatt” megjegyzést tüntessük fel a számlán, amíg a módosítás jogszerűen meg nem történik.)
• Ha az értékhatár túllépése miatt szűnik meg az alanyi adómentesség, akkor az adóalany az alanyi adómentesség választására vonatkozó joggal a megszűnés évét követő második naptári év végéig nem élhet. (Például, ha 2017-ben megszűnik az adózó alanyi mentessége az értékhatár túllépése miatt, akkor nem választhatja újra sem 2018-ban, sem pedig 2019-ben. Valójában csak 2020. január 1-től lehet ismét alanyi adómentes, mert az erre vonatkozó változás-bejelentő nyomtatványt csak 2019 végén nyújthatja be).

Az áfa általános rendszerébe történő visszatéréskor célszerű a pénzforgalmi szemléletű áfa-elszámolást választani.

Figyelem!

• Az alanyi adómentesség bevételi felső határába jó néhány dolog nem tartozik bele, nem kell figyelembe venni (pl.: tárgyi eszköz értékesítés, immateriális javak értékesítés, mezőgazdasági tevékenységet a különös szabályok alapján folytató magánszemélynek e tevékenység körébe megvalósított termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása, stb.).
• Néhány különleges esetben előfordulhat, hogy az alanyi adómentesség ellenére az adózónak áfa fizetési kötelezettsége keletkezhet (pl.: közösségi ügyletek, ingyenes termékátadás/szolgáltatás nyújtás, stb.)

Annak a vállalkozásnak érdemes ezt az adózási módot választani, amelyik

• várhatóan 8 millió forint alatti árbevételt fog realizálni egy adóévben,
• várhatóan nagyobb beruházást nem fog eszközölni (Az alanyi adómentes időszakban nem érdemes nagyobb értékű tárgyi eszközt beszerezni, hisz az előzetesen felszámított áfát abban az esetben sem lehet majd levonni, ha az eszközt később adóköteles értékesítéshez használják fel.)
•  aki jellemzően ?tárgyi adómentes? bevételre tesz szert, és csak elenyésző mértékben van egyéb, adóköteles bevétele
• aki jellemzően végfelhasználónak értékesít

[Forrás: KönyvelőZóna]

KATA adózás

Mi a KATA adózás lényege?

Mit jelent a kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA)? Kik választhatják a kisadózó vállalkozások tételes adóját? Milyen előnyökkel, milyen kötelezettségekkel jár a kisadózó vállalkozások tételes adója alá történő bejelentkezés?

A Kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény értelmében 2013. januárjától egyes vállalkozók, cégek egyszerűsített rendszer szerint adózhatnak majd. Az új adózási forma neve Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA). Akik a kisadózó vállalkozások tételes adóját választják, azok több más adónem bevallási, és befizetési kötelezettségét teljesítik vele. Ennek az adózási formának előnye lehet a havi fix összegű, előre pontosan tervezhető adó fizetése és az adminisztráció egyszerűsödése.

Az alábbiakban összefoglaljuk a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló legfontosabb tudnivalókat.

 

 

Kik választhatják a kisadózó vállalkozások tételes adóját (KATA)?

 

• Egyéni vállalkozók
• Egyéni cégek
• Kizárólag magánszemély tagokból álló betéti társaságok
• Közkereseti társaságok, amennyiben kizárólag magánszemély tagjuk van
• Ügyvédi iroda 2018-tól

KFT nem lehet kisadózó!

 

Hogyan lehet valaki kisadózó vállalkozó?

 

• Aki ezt az adózási formát szeretné választani, annak ezt a tényt az erre szolgáló nyomtatványon az adóhatóság (NAV) felé be kell jelenteni
• Ha az adóhatóság a bejelentkezést érvényesnak találta, és elfogadta, erről a tényről az adózót levélben értesíti
• Ha a kisadózás alá jelentkező vállalkozás a feltételeknek megfelelt, a bejelentést követő hónap első napjával válik kisadózóvá, amennyiben már működő vállalkozásról van szó. Induló vállalkozás azonnal lehet katás, ha ezt a nav elfogadja és nem talál kizáró körülményt.

Milyen kötelezettségekkel jár a kisadózó vállalkozások tételes adója alá tartozás?

 

• Mindenkit, akik bármilyen módon, személyes közreműködéssel részt vesznek a vállalkozás tevékenységében (munkaviszonyt kivéve), be kell jelenteni
• Azokat a tagokat, akik személyes közreműködésre kötelezettek, kizárólag kisadózóként lehet bejelenteni
• Kisadózó betéti társaság és közkeresti társaság esetében a társaság kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszonyban működhet személyesen közre.
• Minden olyan vállalkozásnak,amelyik a kisadózó vállalkozások tételes adóját választja, legalább egy főt kisadózóként kell bejelentie
• A bejelentésben nyilatkozni kell, hogy a bejelentett kisadózó fő-, vagy mellékállású kisadózónak minősül-e
• 15 napon belül az adóhatóságnál jelenteni kell bármilyen, a kisadózással összefüggő tényt

A vezető tisztségviselői feladatokat nem munkaviszony keretében ellátó, a kisadózó vállalkozással megbízási jogviszonyban álló és a személyes közreműködésre köteles tagokat a kisadózó vállalkozás köteles bejelenteni kisadózóként. A kisadózó vállalkozás tevékenységében a betéti társaság, közkereseti társaság kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszony keretében működhet közre. E szabály megsértésével a kisadózó vállalkozás tevékenységében részt vevő tag közreműködését be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának kell tekinteni, ami automatikusan maga után vonja, hogy kiesik a kisadózói körből!

Ki nem lehet kisadózó vállalkozó?

 

• Akinek az adószámát a kisadózás alá történő bejelentkezést megelőző két évben felfüggesztették

Akik az alábbi TEAOR 2008 szerinti tevékenységek valamelyikét folytaják:

• 68.20 saját tulajdonú, vagy bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

 

Mikor szűnik meg a kisadózó vállalkozói státusz?

 

• Akire számla-, vagy nyugtaadás, igazolatlan eredetű termék forgalmazása, illetve be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt az adóhatóság mulasztási bírságot vet ki, a bírság jogerőre emelkedésének napjával
• Ha az adószámát felfüggesztik, a határozat jogerőre emelkedésének napján
• Annak a naptári évnek az utolsó napján, melyben a kisadózó vállalkozó jogerősen megállapított adótartozása eléri, vagy meghaladja az 100.000 forintot – ez változott: A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnik az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válása hónapjának utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható,nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot,azzal, hogy az állami adóhatóság visszavonja az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozatát, ha a kisadózó vállalkozás az adótartozását az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig megfizeti és a tartozás megfizetését igazolja;”
• Ha a tételes adó alá tartozó vállalkozás a továbbiakban nem így szeretne adózni, az adóhatóság felé történt bejelentést követő hónap első napjával

 

Akinek a kisadózói státusza bármilyen okból megszűnt, a megszűnés évében és az azt követő 1 évig nem választhatja újra ezt a fajta adózást. – pontosításra került: az adóalanyiság megszűnését követő második év első napjától kezdődően lehet majd újra alkalmazni a KATA adózási módot.

 

Mekkora összeg a kisadózó vállalkozások tételes adója?

 

• Főállású kisadózó esetén 50.000 Ft/hó – biztosítottnak minősül, azaz társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot szerez
• Mellékállású kisadózó esetén 25.000 Ft/hó – nem minősül biztosítottnak
• Lehet választani az emelt összegű katát is, ez 75.000 Ft/ hó

 

Az adót tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni.

 

Mely adók és bevallások bevallását, ill. megfizetését váltja ki a tételes adó?

 

• Vállalkozói személyi jövedelemadó
• Vállalkozói osztalékalap utáni adó, vagy átalányadó
• Társasági adó
• Személyi jövedelemadó, járulékok, egészségügyi hozzájárulás
• Szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás

 

Figyelem! A cégautóadót nem váltja ki egy bt-nél, mert maga a tulajdonlás már adófizetésikötelezettséget eredményez, függetlenül attól, hogy nem számol el költséget.

 

Ha a kisadózó áfa alany, áfabevallási- és fizetési kötelezettségének továbbra is ugyanúgy kell eleget tennie, mint eddig. Az iparűzési adó bevallási és befizetési kötelezettsége szintén megmarad.

A kisadózó vállalkozónak minden év február 25. napjáig kell az adóhatóság felé az előző évben szerzett jövedelméről nyilatkoznia. Ha a kisadózó vállalkozó előző naptári évben elért árbevétele meghaladta a 12.000.000 forintot, a 12.000.000 forint feletti rész 40%-a adóként fizetendő. Ezt szintén február 25-i határidővel kell bevallani, és megfizetni. Ha a kisadózói státusz év közben szűnik meg, a bevallási és befizetési kötelezettségnek a megszűnést követő 30. napig kell eleget tenni. A kisadózó vállalkozók bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezettek, és az általuk kiállított számlákra rá kell írni, hogy “Kisadózó”. Amennyiben a kisadózó vállalkozás az általa kiállított számlán nem tünteti fel a „Kisadózó” szöveget, az Art. 172. § (1) bekezdése szerinti mulasztási bírsággal sújtható. Ha a mulasztási bírság meghaladja a 100.000 ft-ot, ki lehet esni az adónem alól. Egy kisebb adminisztrációs hiba akár 500 ezer forintos mulasztási bírsággal sújtható, ami a kisadózó státusz elveszítését is jelenti, ez már 100 ezer forint feletti büntetésnél bekövetkezhet.

 

Nem kell megfizetni a kisadózó után az  adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó

 

a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyerekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül,

b) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,

c) fogvatartott,

d) egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette,

kivéve ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.

A kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz azt, ha a tárgyhónapra vonatkozóan a kisadózó után nem keletkezik tételesadó-fizetési kötelezettsége.

 

Mellékállású kisadózó meghatározása

 

azt a kisadózót, aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:
a) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani,
b) a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül,
c) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,
d) a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,
e) olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül,
f) rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű,
g) a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is;
h) 5 a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll;

 

Mi számít bevételnek a katában?

 

Kisadózó vállalkozás által a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve a tevékenység végzéséhez kapott támogatást és a külföldön is adóköteles bevételt, valamint az az összeg, amelyet az adóalany az általa kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még nem szerzett meg azzal, hogy nem bevétel

a) az áthárított általános forgalmi adó,
b) az a vagyoni érték, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni (így különösen a kapott kölcsön, hitel),
c) az adózó által korábban átadott vagyoni érték az adóalany részére nem ellenértékként történő visszaszolgáltatásakor (ideértve különösen a nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett összegét, de ide nem értve különösen a nyújtott kölcsönre, hitelre kapott kamatot), ha azonban az adóalany csak a szokásos piaci ár egy részének megfizetésére köteles, akkor a szokásos piaci árból a fizetési kötelezettséget meghaladó rész bevételnek minősül,
d) az a vagyoni érték, amelynek a megszerzése alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének napjára vonatkozóan megállapított szokásos piaci árát az adóalany köteles megfizetni,
e) jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott nem jövedelempótló kártérítés, kártalanítás, továbbá az adóalany vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez használt vagyontárgy károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel a károkozótól, annak felelősségbiztosítójától vagy harmadik személytől a káreseménnyel kapcsolatosan kapott vagyoni érték, továbbá az adóalany biztosítójától elemi kárra tekintettel kapott kártérítés összege,
f) a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás
azzal, hogy a külföldi pénznemben keletkezett bevételét a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a bevétel megszerzésének időpontjában irányadó hivatalos devizaárfolyamának, olyan külföldi pénznem esetén, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani;

 

Katásnak lehet alkalmazottja?

 

Igen, lehet, akár munkaviszonyban, akár egyszerűsített foglalkoztatás keretében, figyelembevéve a szabályokat, de akkor már kell a havi járulékbevallás.

 

Adatszolgáltatási és nyilatkozattételi kötelezettség 1 millió forintot meghaladó bevételről

 

• Mit jelent ez a kötelezettség, mire terjed ki, és mi a célja?

Ha egy kisadózás hatálya alá tartozó adózó egy helyről (azaz ugyanazon adószámmal rendelkező kifizetőtől) származó bevétele egy naptári éven meghaladja az 1.000.000 forintot, erről a tényről mind a kisadózó, mind a kifizető nyilatkozni és adatot szolgáltatni köteles. Ha a kifizető (vevő) nem egyéni vállalkozó magánszemély, a kisadózó ezen kötelezettség alól mentesül. Ugyancsak nyilatkozni köteles az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély, és kisadózó kivételével minden, az Adózás rendjéről szóló törvény szerint adózó, aki egy naptári évben kisadózás szerinti adózónak 1.000.000 forint feletti értékben adott el terméket, vagy szolgáltatást.

• Miért van erre szükség?

A kisadózó által megszerzett bevétel lényegesen kedvezőbben adózik, mintha ugyanaz a bevétel munkabérként lenne kifizetve. Ahogy a törvény mondja, a cél a “munkaviszonytól való elhatárolás”. Ez azt jelenti, a törvényalkotó igyekszik elejét venni annak, hogy kisadózóval kötött vállalkozási szerződéssel valaki munkaviszonyt leplezzen. Azaz ha a kisadózónak egy helyről több, mint 1.000.000 forint bevétele származik, az adóhatóság ezt munkaviszonynak vélelmezheti, annak bizonyítása, hogy ez nem így van, a kisadózót terheli.

• Mi alapján dönti el az adóhatóság, hogy a szerződés színlelt, vagy nem?

A hatóság elsősorban az alábbi hat körülményt vizsgálja:

1. a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette, azaz valakivel együtt dolgozik
2. a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem az adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte, azaz a bevétel fele ne egy ügyféltől legyen
3. az adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan, azaz önállóan dolgozol
4. a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll, azaz saját iroda, telephely stb
5. a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére, azaz saját eszközeiddel
6. a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg, azaz te döntöd el, hogy mikor csinálod meg
7. a kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében nem minősül főállású kisadózónak, azaz van máshol főállása

Amennyiben fenti pontok közül legalább kettő megvalósul, akkor a szerződés nem színleltnek, azaz nem munkaviszonynak tekintendő a hatóság értelmezése szerint.

 

Amire érdemes odafigyelni

 

• A kisadózó számláján nem lesz SZJ szám, de  a számlát befogadónak TESZOR számot kell az évente benyújtandó, január havi 08-as bevallás pótlapján szerepeltetnie, ha 1 m Ft-nál többet juttatott az év során a kisadózó számára.
• A kisadózónak akkor is a minimálbérről kell a jövedelemigazolást kiállítania az adóhatóságnak, ha nem volt bevétele. Ez  kedvező lehet egy banki célú igazolásnál, de lehet kedvezőtlen is, ha szociálisan hátrányos helyzetet bizonyítani kell.
• A törvényalkotó szándéka szerint aki kisadózó vállalkozó kíván lenni, a meghatározott, előre ismert mértékű adó pontos, határidőre történő befizetéséért cserébe az eddiginél egyszerűbb adminisztrációval, és általában mérsékeltebb adóterhekkel számolhat.

 

KATA  szolgálati idő – azaz KATA és a nyugdíj

 

Tbj (Társadalombiztosításról szóló) 1997. évi LXXXI. tv szerint az arányosan elismerhető szolgálati idő:

• 39. § (1)90 Ha a biztosítottnak a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének a)-b), g) pontja és a (2) bekezdése szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében – ide nem értve a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) értelmében teljes munkaidőben, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat – elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb, akkor a 12. § (1)-(2) bekezdésének és 20. §-ának alkalmazása során – az 1996. december 31-ét követő időszak tekintetében – a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe. Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkori érvényes minimálbér arányával.
• (2)91 Az (1) bekezdés rendelkezéseit a Tbj. 30/A. §-ának (2) bekezdése szerinti mezőgazdasági őstermelő 2007. december 31-ét követően szerzett biztosítási idejének szolgálati időként történő figyelembevétele során is alkalmazni kell.
• b) 39. § (2) bekezdésében a „biztosítási idejének” szövegrész helyébe a „biztosítási idejének, valamint a főllású kisadózó biztosítási idejének” szöveg,

 

Nem kell könyvelő. Vagy talán mégis?

 

Több fórumon felmerült, hogy akik ezt az adózást választják, nincs szükségük könyvelőre. Ha valakinek alkalmazottja van, azután ugyanúgy el kell végezni a bérszámfejtést és el kell küldeni a havi járulék bevallást, és aki áfa körbe tartozik, azaz nem alanyi mentes, annak szintén be kell küldenie az áfa bevallást. Az év végén is szükség lehet könyvelői segítségre az elektronikus bevallások elkészítésénél és beküldésénél. A kisadózás előnyeit azok a kisadózók élvezhetik igazán, akik saját magukon kívül mást nem foglalkoztatnak, vagy több személyesen közreműködő tagot regisztrálnak.

A katás egyéni vállalkozásokra is vonatkoznak a 2018. július 1. után életbelépő számlázási szabályok, kézi számlák bejelentési kötelezettsége, online számlázó program használata.

 

Bankszámlanyitási kötelezettség

 

A korábbi híresztelések ellenére az alanyi mentes egyéni vállalkozóknak NEM KELL vállalkozói bankszámla.

 

[Forrás: Vállalkozás-Okosan]