Így adózunk 2019-ben

2019-ben csak a SZÉP kártya marad meg béren kívüli juttatásként, vonzóbb lesz a KATA, a KIVA, többet adóznak az alkoholos italok, megszűnik a baleseti adó, nő az alanyi áfamentesség értékhatára, jobban járnak a dolgozó nyugdíjasok, bevezetik a csoportos TAO-alanyiságot, és a kedvezményes lakásáfa meghosszabbodik bizonyos esetekben. Két vaskos adócsomaggal alakította tavaly az Országgyűlés az adózás 2019-es szabályait.

Cafeteria: csak a SZÉP kártya marad

2019-ben csak a SZÉP kártya marad meg béren kívüli juttatásként. Csak annyi a jó hír, hogy az adóalap meghatározásakor már nem kell alkalmazni az 1,18-as szorzót.

A törvényhozók nem pusztán az eddig kedvezményesen, hanem a jelenleg teljes szja-mentesen adható juttatásokat is megszüntették: vége a lakáscélú munkáltatói támogatásnak, a diákhitel törlesztéshez adott munkáltatói juttatásnak, a sportrendezvényre szóló adómentes belépőknek, a mobilitási célú lakhatási támogatásnak is, s így tovább. Vége a készpénzes cafeteriának is.

Mi több, megszűnik az a kedvezmény is, hogy a 2016. december 31-ig béren kívüli juttatásnak minősülő juttatásokat (például iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, önkéntes biztosító pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás, Erzsébet utalvány) egyes meghatározott juttatásként lehet nyújtani. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy valamivel magasabb adó mellett, de még mindig kedvezményesen (15 százalékos szja és 19,5 százalékos eho mellett, szemben a béren kívüli juttatások 15 százalékos szja és 14 százalékos ehojával) adhatta a munkáltató a korábbi béren kívüli juttatásokat.

SZJA: megszűnik a különadó

Az adótörvény-módosítások hatályon kívül helyezték a magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadójára (75 százalékos különadó) vonatkozó rendelkezéseket.

Ezen túl 2019-től kibővül az elektronikusan is kitölthető nyilatkozatok köre: a családi és személyi kedvezmények érvényesítésével kapcsolatos nyilatkozatok mellett az ügyfélkapuval rendelkező magánszemélyek egy új online felületen az adóelőleg nyilatkozatot is kitölthetik majd, melyeket az adóhatóság elektronikus úton, automatikusan továbbít a munkáltató, kifizető felé, és erről visszaigazolást küld a kitöltő magánszemélynek.

Jobban jár a nyugdíjas dolgozó

„A saját jogú nyugdíjas munkavállaló munkaviszonya mentesül a biztosítási kötelezettség alól, így nem minősül biztosítottnak, ezáltal társadalombiztosítási ellátásokra nem szerez jogosultságot e jogviszonyából adódóan, és járulékfizetési kötelezettség sem terheli” – olvasható a nyári adócsomag indokolásában.

A törvény szerint 2019-től emelkedik az egészségügyi szolgáltatási járulék összege, méghozzá havi 7500 forintra, illetve napi 250 forintra.

Társasági adózás: vonzóbb a KATA, a KIVA, jön a csoportos társasági adóalanyiság

Január 1-jétől megszűnik a hitelintézeti különadó, és a pénzügyi szervezetek különadója is.

Januártól az elektronikus fizetés erősítése, a készpénzhasználat csökkentése érdekében tranzakciónként 20 ezer forintig minden lakossági átutalás mentesül a pénzügyi tranzakciós illeték alól.

Vonzóbb a KIVA

A törvény 1 milliárd forintra emeli a kisvállalati adóalanyiság választási feltételeinek a bevételre és a mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatárait, és 3 milliárd forintra emelkedne a bevételre vonatkozó értékhatár, mely túllépése esetén az adózó kisvállalati adóalanyisága megszűnik. A feltételek már 2018. december 1-jétől hatályosak.

A helyi adókról szóló törvény módosítása – összhangban az általános adózási célokkal – több ponton tovább egyszerűsíti az adóadminisztrációt. Ennek keretében kiemelendő, hogy 2019. július 1-jétől lényegileg megszűnik a székhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz történő külön bejelentkezési, változás-bejelentési kötelezettség, mert azt kiváltja az állami adóhatóság adatközlése.

2019-től 8 millió forintról 12 millió forintra emelkedik a legkisebb vállalkozások áfamentessége, így az alanyi áfamentesség értékhatára megegyezik majd a KATA választhatóságának értékhatárával.

További változás az adónemben, hogy diákoknak 50 helyett 25 ezer forint adót kell fizetniük akkor is, ha 25 éves korukig a tanulmányaikat szüneteltetik.

A csoportos társasági adóalanyiság is 2019. 1-jétől választható; ezzel a lehetőséggel olyan hazai kapcsolt vállalkozások élhetnek, amelyek között legalább 75%-os mértékű többségi befolyás áll fenn. A csoportos adóalanyiság elsődleges célja a magyar társasági adóalanyok versenyképességének növelése, illetve az őket érintő adminisztrációs teher csökkentése. A választással élő társaságok a jövőben kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek azzal, hogy egymás között felhasználhatóvá válnak a kapcsolt vállalkozások veszteségei, vagy hogy a csoporttag vállalkozások egymás közötti ügyletei mentesülnek majd a transzferár-dokumentációs kötelezettség alól. A 2019-es alkalmazáshoz legkésőbb 2019. január 15-ig kell majd az erre vonatkozó nyilatkozatot megtenni a NAV felé.

Szintén a TAO-törvény újdonsága, hogy a látvány-csapatsportok támogatásának jogcímei kiegészülnek a sportcélú ingatlan üzemeltetésének költségeire vonatkozó támogatás nyújtásának lehetőségével.

Szintén fontos változás, hogy megszűnik az előadó-művészeti szervezetek TAO-kedvezménye.

Ezen túl az EBRD-vel kötött megállapodás értelmében a bankadó felső kulcsa 0,21 százalékról 0,2 százalékra csökken.

A december 20-ig elvégzendő adófeltöltési kötelezettség szabályai enyhülnek. Az itt tévesztő cégek esetében a maximális mulasztási bírság-mérték a felére csökken. Jövőre a befizetett előleg és az adóévi adó kilencven százalékának különbözete után maximum tíz százalék lehet a bírság.

adó-változás

NETA: többet adóznak az alkoholok

2019-től valamennyi alkoholtermék adóköteles terméknek minősül. Ezen túl a nép-egészségügyi termékadóban alkalmazott adómértékek valamennyi adóköteles termék esetén mintegy 20 százalékkal nőhetnek. Emellett a hatályos adócsökkentési lehetőséggel való esetleges visszaélések megakadályozása céljából megszűnik az egészségmegőrző program költségének adóból való levonásának lehetősége.

Megszűnik a baleseti adó

A biztosítási adótörvény és ezzel párhuzamosan a baleseti adó részletszabályait tartalmazó nép-egészségügyi termékadóról szóló törvény módosításának eredményeként a biztosításokhoz kapcsolódó adók rendszere jelentősen egyszerűsödött. A módosítás szerint a baleseti adó a 2019-es biztosítási évfordulóktól megszűnik, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szolgáltatás adóztatása pedig – más biztosítási szolgáltatásokhoz hasonlóan – a biztosítási adó keretén belül valósul meg, az adó mértéke pedig jelentősen csökken – a törvényjavaslat elfogadása esetén.

Egyéni vállalkozóknak is készít bevallás-tervezetet a NAV

Mivel az egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenysége mellett például munkaviszonyból származó jövedelmet, vagy egyéb kifizetőtől származó jövedelmet is szerezhet úgy, hogy az erre vonatkozó adatok a munkáltatói, kifizetői adatszolgáltatások alapján a NAV rendelkezésére állnak, nincs akadálya az adóbevallási tervezet elkészítésének, melyet az adózóknak – hasonlóan az őstermelőkhöz és az áfá-s magánszemélyekhez – kötelező lenne kiegészíteniük. Az egyéni vállalkozók számára egyszerűsítené a bevallás kitöltését az, hogy csak a vállalkozáshoz kapcsolódó adatokkal kellene kiegészíteniük az adóbevallási tervezetüket – olvasható a részletes indokolásban. A törvény ezért valamennyi egyéni vállalkozóra kiterjeszti az eSZJA rendszert, és a módosítás azt is eredményezi, hogy a bevallási határidő az egyéni vállalkozók számára is az adóévet követő május 20-ára tolódik ki.

Új SZOCHÓ-kedvezmények jönnek

A szociális hozzájárulási adó mértéke – melyet a munkáltatók fizetnek a foglalkoztatottak után – 19,5% marad, tehát 2019. január 1-jétől nem csökken 17,5%-ra. Így csökkenés legkorábban 2019. július 1-jével léphet hatályba.

Ugyanakkor a csomag két jelentős új kedvezmény bevezetéséről rendelkezik. Egyrészt a vállalkozási formában működő kutatóhelyek a kutatás-fejlesztési tevékenységet végző munkavállalók után csak a szociális hozzájárulási adó felét fogják megfizetni 2019-től. Így a tervezett változás következtében a magyarországi kutatóhelyek bérköltsége jelentősen, közel 10 százalékkal csökken majd.

Másrészt egy jelentős kedvezmény segíti a várhatóan a közeljövőben elbocsátani kívánt, idősebb állami alkalmazottak elhelyezkedését. Amennyiben ugyanis e személyek 60 év fölött vannak, akkor a tervezet szerint az új munkáltatójuk a minimálbér négyszereséig nem köteles utánuk szociális hozzájárulási adót fizetni. Azaz az érintettek foglalkoztatása akár 110-120 ezer forinttal is olcsóbb lehet, mint más munkavállalóké.

Általános forgalmi adó

Jelentős adminisztrációs egyszerűsítésként jelenik meg, hogy a személygépjárművek üzemeltetési költségein felszámított áfa levonhatóságára vonatkozó korábbi szabályozáshoz hasonlóan a személygépjárművek bérbevételével kapcsolatos bejövő számlákon felszámított áfa 50%-a – az általános levonási feltételek fennállása esetén – automatikusan levonhatóvá válik a magáncélú és üzleti használat arányát alátámasztó útnyilvántartás vezetése nélkül is. Az adózók továbbra is választhatják ugyanakkor az útnyilvántartás alapú áfalevonás gyakorlását, ha az magasabb arányú áfalevonást támaszt alá.

A kormány elfogadott módosító javaslata nyomán 2023. december 31-ig továbbra is a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs alkalmazható azon új lakóingatlanok értékesítésekor, amelyek 2018. november 1-én végleges építési engedéllyel rendelkeztek.

A kiemelt adónemek szabályozása is számos más ponton változtak tavaly, ezen túl az elfogadott adócsomagok számos más ponton is belenyúltak valamennyi, adózási tárgyú törvénybe, így a törvények pontos szövegének részletes tanulmányozása elengedhetetlen.

[Forrás: Ado.hu]

Megérett az idő a könyvelőváltásra?

  • a vállalkozás olyan méretet ért el, amit a könyvelő már nem tud követni
  • úgy érezzük, hogy a jelenlegi könyvelő szolgáltatása nem elegendő számunkra
  • új vállalkozásba kezdenénk, amelyhez a régi könyvelő nem ért, vagy nem akarja vállalni
  • valamilyen okból megszakadt a bizalmi viszony a régi könyvelővel
  • nem követi a változásokat, nem megfelelően nyitott a változásokra

 

Mikor érdemes könyvelőt váltani?

 

A könyvelőváltás legideálisabb időpontja az üzleti év vége , illetve az új üzleti év eleje, ami a vállalkozások legnagyobb részénél a naptári év végét jelenti, jellemzően a december-február közötti időszakot.

Azt szokták mondani, hogy akkor kellett volna könyvelőt váltani, amikor először megfogalmazódott Önben a kétely, hogy vajon jó helyen van-e a cége…

 

Könyvelő váltás 4 egyszerű lépésben:

 

1. Lépés: Személyes tervező konzultáció

Egy személyes konzultáció keretében az irodavezető és a jövőbeli könyvelője jelenlétében felmérjük cége sajátosságait, tájékoztatjuk a közös munkánk működési paramétereiről, valamint a részletes tájékoztatást adunk a könyvelőváltás menetéről.

2. Lépés: A jelenlegi megbízási szerződés felmondása

A jelenleg élő szerződésben megnézni a szerződésfelmondás módját. A szerződésben leírtak szerint lehet megszüntetni a szerződést a régi könyvelőirodával.

3. Lépés: Teljes könyvelési anyag átadása, felülvizsgálata

A felmondási idő lejártát követően az anyagok átvételénél átadás-átvételi jegyzőkönyvet kell készíteni. Ez a lépés nagyon fontos, mert az esetleges későbbi félreértések elkerülése csak ezen dokumentum birtokában lehetséges. (Az átveendő dokumentumokról a személyes egyeztetést követően részletes tájékoztatást adunk irodánkban.)

Legfontosabb dokumentumok:

  • Beszámoló, főkönyvi kivonat, főkönyvi leltárak, adófolyószámla-kivonatok
  • Szigorú számadású nyomtatványok (számla, nyugta, szállítólevél, pénztárbizonylatok)
  • Rövid, írásbeli tájékoztatás a folyamatban lévő ügyekről

A korábban készített könyvelési anyagot anyagot tanulmányozzuk és árajánlatot teszünk a jelenlegi könyvelés korrigálására vagy amennyiben szükséges tájékoztatjuk az újrakönyvelés költségeiről.  Ez esetlegesen többlet kiadást jelenthet vállalkozása számára, hiszen az erre az időszakra eső könyvelési díjat már kifizette az előző könyvelőjének, valamint felmerülhetnek önellenőrzések, ahol önellenőrzési és késedelmi pótlékot is fizetni kell valamint többlet adófizetési kötelezettség keletkezhet. A kezdeti időszakban ez egy többletköltség, azonban hosszú távon mégis megéri, hiszen ezáltal elkerülhető az adóhatósági vizsgálat során megállapított bírság és késedelmi pótlék, mely a könyvelési díjak többszöröse is lehet.

A fentiek tekintetében elmondható, hogyha váltani szeretne, akkor célszerű azt
azonnal megtenni, hiszen, ha év közben vált:

  • és az eddigi könyvelés hibátlan, akkor zökkenőmentesen véghezvihető a váltás.
  • és az eddigi könyvelésben hibák vannak, akkor van választási lehetősége, miszerint kijavíttatja azt. Év végi váltás esetén a lezárt, elmúlt évet újrakönyvelni jelentősen nagyobb munkával és költséggel jár;
  • és az eddigi könyvelésben hibák vannak, azonban ezt nem kívánja kijavíttatni, akkor a váltást követő hónaptól szabályszerű lesz a könyvelése, ami csökkenti a kockázatot és az esetleges bírság mértékét.

 

4. Lépés: Hozzáférések átadása

A régi könyvelő elektronikus hozzáférésének visszavonása. Amennyiben a beszámolót még a régi könyvelő készíti el, annak benyújtásáig a hozzáférést feltétlenül biztosítsuk

 

személyi jövedelemadó bevallás

2018. január 1-jén hatályba lépett az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény, melynek következtében változtak a személyi jövedelemadó bevallás szabályai – írja tájékoztatójában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

A tájékoztató szerint az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról szóló 2017. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Ákr. saláta) 2018. január 1-jétől egyrészt áthelyezi a személyi jövedelemadó-bevallási szabályokat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) rendelkezései közé (11–13. §), másrészt megszünteti a munkáltatói adómegállapítást, harmadrészt pedig bővíti az adóbevallási tervezettel összefüggő eljárással érintett magánszemélyek körét az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyekkel és a mezőgazdasági őstermelőkkel.

A munkáltatói adómegállapítás megszűnése

2018. január 1-jén hatályát veszti az Szja tv. 14. §-ában foglalt, a munkáltatói adómegállapításra vonatkozó rendelkezés, ami azt is jelenti, hogy a munkáltató a 2017-es évre vonatkozóan már nem készítheti el a munkavállalók adóelszámolását.

Azoknak a munkáltatóknak tehát, amelyek eddig vállalták a munkáltatói adómegállapítás elkészítését, 2018. január hónapjában nem kell nyilatkoztatniuk a munkavállalókat arról, hogy a munkáltatói adómegállapítás lehetőségét választják-e.

Fontos felhívni azonban a figyelmet arra, hogy a munkáltatóknak, kifizetőknek továbbra is el kell készíteniük és 2018. január 31-éig át kell adniuk a magánszemélyek részére az összesített igazolást.

Ez a változás ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a magánszemélyek kizárólag önadózással készíthetik el a személyi jövedelemadó-bevallásukat, hiszen az állami adó- és vámhatóság (NAV) – a nyilvántartásában szereplő, a munkáltatói, kifizetői bevallások, adatszolgáltatások adatai alapján – 2018-ban is elkészíti a magánszemélyek adóbevallási tervezetét, külön erre irányuló kérelem nélkül.

Az elkészített adóbevallási tervezeteket a NAV 2018. március 15-étől az ügyfélkapun keresztül elérhetővé teszi, az adóbevallási tervezetek a www.nav.gov.hu-ról és a www.magyarorszag.hu-ról elérhető eSZJA oldalon tekinthetők meg.

Azok a magánszemélyek, akik nem rendelkeznek ügyfélkapu-regisztrációval, a NAV valamennyi ügyfélszolgálatán, továbbá bármely megyei (fővárosi) kormányhivatalban, a fővárosi és megyei kormányhivatalok járási (fővárosi kerületi) hivatalában, illetve a Magyar Posta Zrt. ügyfélszolgálatain is elvégezhetik az ügyfélkapu regisztrációt. (Részletes információk ezzel kapcsolatban a NAV honlapján elérhető 32. számú információs füzetben találhatók.)

Ügyfélkapu-regisztráció hiányában a magánszemélyek 2018. március 15-éig kérhetik, hogy az állami adó- és vámhatóság papír alapon küldje meg az adóbevallási tervezetet. A kérelem többféle módon juttatható el az adóhatósághoz:

▪ SMS-ben a +36 30 344 4304 telefonszámon 2018. január 8-ától (az üzenetben meg kell adni az adóazonosító jelet és a születési dátumot a következők szerint: SZJAszóközadóazonosítójelszóközééééhhnn);

▪ a NAV honlapjáról elérhető űrlapon (www.nav.gov.hu/eszja/eszja);

▪ a „Kérelem az adóbevallási tervezet papír alapon történő átvételéhez” elnevezésű formanyomtatványon;

▪ levélben kötetlen formában,

▪ az ügyfélszolgálati irodákban személyesen vagy

▪ az Általános Tájékoztató Rendszeren keresztül telefonon (telefonszám: 1819).

A bevallási kötelezettség teljesíthető a NAV honlapjáról elérhető WebNYK nyomtatványkitöltő program segítségével elkészített 17SZJA bevallás benyújtásával, illetve az ügyfélszolgálati irodákban is elérhető lesz a papír alapú 17SZJA nyomtatvány.

Ha a magánszemély 2018. május 22-éig nem fogadja el egészíti ki, javítja az adóbevallási tervezetet, illetőleg nem nyújt be önadózóként elkészített 17SZA bevallást, akkor az adóbevallási tervezet adóbevallássá válik.

Az adó 1+1 százalékának felajánlására az eSZJA felületen szintén lehetőség van 2018. május 22-éig.

Adóbevallási tervezet az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyek és a mezőgazdasági őstermelők részére

A NAV első alkalommal a 2017-es adóévre vonatkozóan adóbevallási tervezetet készít az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyek és a mezőgazdasági őstermelők részére is, feltéve, hogy az adóhatóság nyilvántartásában foglalt, a munkáltatók, kifizetők által benyújtott bevallások, adatszolgáltatások adatai szerint ezen magánszemélyek az adóévben bevételt, jövedelmet szereztek.

Az adóbevallási tervezettel érintett új adózói körnek az adóbevallási tervezet felhasználásával vagy önadózás keretében bevallást kell benyújtaniuk.

Ennek oka az, hogy ezeknek a magánszemélyeknek az esetek többségében olyan bevételeik keletkeznek, amelyek nem kifizetőtől származnak, illetve saját maguk dönthetik el, hogy milyen költségelszámolási módszert választanak, milyen kedvezményeket érvényesítenek.

Az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyeknek és a mezőgazdasági őstermelőknek (családi gazdálkodók, családi gazdaság tagjai) az adóbevallási tervezetet ki kell egészíteniük az önálló tevékenységből származó, illetve az őstermelői tevékenység során keletkezett jövedelemre és az ahhoz kapcsolódó fizetési kötelezettségekre vonatkozó adatokkal, vagyis esetükben az adóhatóság által elkészített adóbevallási tervezet a bevallási határidő leteltét követően nem válik bevallássá.

Ha azonban a mezőgazdasági őstermelő éves bevétele a 600 ezer forintot nem haladta meg, és ezért őstermelői bevételéből nem kell jövedelmet megállapítania, akkor bevallási kötelezettség nem terheli.

A mezőgazdasági őstermelők és az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyek esetében a személyi jövedelemadó-bevallási határidő is módosul, az adóévet követő év február 25-éről május 20-ára (az idei évben 2018. május 22-ére).

Az egyéni vállalkozók személyijövedelemadó-bevallásával kapcsolatos újítás

Az idei évtől kezdve az egyéni vállalkozók az általános nyomtatványkitöltő program (ÁNYK) helyett az egyszerűbb, letöltést nem igénylő, webes kitöltő felületen (WebNYK) készíthetik el a személyijövedelemadó-bevallást, mely felületen teljesíthetik az adófizetési kötelezettségüket is.

A korábban benyújtott személyijövedelemadó-bevallás lekérdezésének lehetősége

Az idei évben a webes kitöltő felületen a „LEKÉR” funkció kiválasztásával lehetőség nyílik a 2017-ben benyújtott 16SZJA bevallás, illetőleg az idei évben beküldött 17SZJA bevallás letöltésére is, mely megkönnyíti a személyijövedelemadó-bevallás javítását, helyesbítését, önellenőrzését.

A külföldi illetőségű magánszemélyek nyilatkozata

A külföldi illetőségű magánszemélyek 2018. április 30-áig nyilatkozhatnak arról, hogy őket a külföldi illetőségükre tekintettel a jövedelemszerzés adóévében Magyarországon adókötelezettség nem terhelte.

A nyilatkozat megtétele esetén a külföldi illetőségű magánszemélyek részére esetlegesen elkészített adóbevallási tervezet – az adózó javítása nélkül – az adóbevallási határidő leteltével nem válik bevallássá.

A bejelentés a „Nyilatkozat külföldi illetőségű magánszemély személyijövedelemadó-bevallás benyújtás alóli mentesítéséhez a 2017. adóévre” elnevezésű formanyomtatvány benyújtásával tehető meg, mely angol nyelven is elérhető a NAV honlapján – írja a nav.gov.hu.

[Forrás: Adózóna]

Kamat adó

Mikor és mennyi személyi jövedelemadót kell fizetni a kamatjövedelem után – cikkünkben e kérdéskört járjuk körbe a részletekre is kiterjedő alapossággal. A szabályozás ugyanis nem annyira egyszerű, elég, ha csak arra gondolunk, hogy nem is minden kamatjövedelem szja szempontból, ami annak látszik.

A kamat és a kamatjövedelem fogalma

A személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) az olyan jövedelmeket, amelyek a magánszemélyek átmenetileg vagy hosszabb távon szabad, megtakarított, befektetett pénzének egy adott évben bekövetkező gyarapodásából (kamat, hozam stb.) származnak, külön adózó tőkejövedelemként kezeli. Ugyanakkor az e jövedelmekre vonatkozó szabályozás közös eleme, hogy ha valamely ilyen jövedelem vagy annak egy része – tartalmát tekintve – a szerzés körülményeiből megállapíthatóan a magánszemély tevékenysége során, vagy más jogügyletben nyújtott teljesítményének ellenértéke, akkor annak adózására a törvény a szerzés jogcíme szerinti jövedelemszerzésre vonatkozó szabályok alkalmazását írja elő. E tartalmi megközelítésen alapul, hogy a szja kötelezettségek szempontjából a kamat és a kamatjövedelem fogalma nem azonos.

A kamat általános fogalma a kölcsönzött tőke használatáért az adós által adott és a kölcsönző által kapott kamatot egyaránt magában foglalja, míg az elkülönült adózási szabályok hatálya alá tartozó kamatjövedelemnek tételes felsorolással a következők minősülnek:

  • a különböző hitelintézeti betétekre, számlakövetelésekre a magánszemély és a hitelintézet között fennálló nyilvánosan meghirdetett feltételekkel kötött szerződés (üzletszabályzat, kamathirdetmény) alapján jóváírt, tőkésített kamat szokásos piaci értéket meg nem haladó része,
  • a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból, kollektív befektetési értékpapírból származó kamat/hozam,
  • a nyereménybetétkönyv tárgynyereménye,
  • az egyes biztosítói kifizetésekből származó jövedelem,
  • a szövetkezet által fizetett kamat akkor, ha az a felszámítás időszakában érvényes jegybanki alapkamatot legfeljebb 5 százalékponttal haladja meg, feltéve, hogy a szövetkezet a jogszabályban előírt célokon kívül és előírt mértéket meghaladóan hitelt nem nyújt, hitelfelvételéhez pénzintézetnél fedezetet nem képez, kezességet nem vállal, pénzt elszámolásra – a szokásos üzletvitelhez (pl. anyagbeszerzés, üzemanyag-elszámolás) szükséges mértéken felül – nem ad a tagjainak,
  • a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagját (kedvezményezettjét, örökösét) a tag munkaviszonyának a feltételes jogszerzési időtartam lejárta előtti megszűnése miatt megillető összegből a tag által befizetett hozzájárulás-kiegészítés összegét meghaladó rész [Szja tv. 65. § (1) bekezdés].

Nem kamatjövedelem a magánszemélynek a nem hitelintézeti szolgáltatás keretében (pl. az ún. tagi kölcsönre) fizetett kamat, hanem a magánszemély és az adós között fennálló jogviszony szerinti, vagy egyéb jövedelem [Szja tv. 65. § (1) bekezdés f) pont].

Az egyéni vállalkozó pénzforgalmi bankszámláján jóváírt kamatot vállalkozói bevételként figyelembe venni, kivéve azt az időszakot, amikor a tevékenységét szünetelteti.

A késedelmi kamatra azon bevételre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni, amelynek késedelmes, illetve nem szerződésszerű teljesítésére tekintettel azt megfizették [Szja tv. 1.§ (9) bekezdés b) pont].

A kollektív befektetési értékpapírnak a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén, valamint bármely EGT-államban, továbbá az OECD tagállamában működő tőzsdén történő átruházásából nem kamatjövedelmet, hanem ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet kell megállapítani

Az adó mértéke és megfizetése

A kamatjövedelem adója 15 százalék, a nem pénzbeli formában juttatott kamatjövedelem (pl. tárgynyeremény, értékpapír) esetében az adó alapja a vagyoni érték szokásos piaci értékének (a nyereményalapnak) az 1,18-szorosa [Szja tv. 65. § (1) bekezdés c) pont].

Az adó mértéke azonban attól is függ, hogy a kamatjövedelem belföldről vagy külföldről származik, illetve hogy a kamatban részesülő magánszemély az adóügyi illetősége szerint hol (belföldön vagy más államban, esetleg mindkettőben) adóztatható.

A kamatjövedelem után az adót a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be.

Amennyiben a kamatjövedelem nem kifizetőtől (pl. külföldi banktól) származik, a magánszemély az adóbevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.

Egyes biztosítói kifizetésekből származó kamatjövedelem

Kamatjövedelmet kell megállapítani a biztosítói kifizetésből (a szerződés szerint szolgáltatásként, vagy a biztosítás visszavásárlásakor teljesített kifizetésből), ha a biztosító teljesítése nem adómentes vagy nem minősül a törvény külön rendelkezése alapján más (pl. valamely jövedelmet pótló vagy egyéb) adóköteles jövedelemnek.

A Szja tv. főszabálya szerint a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvényben meghatározott, belföldön székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező biztosító szolgáltatása – a biztosítási esemény (baleset, vagyoni kár stb.) bekövetkezésekor kifizetett összeg – adómentes. Ez a rendelkezés az olyan államban székhellyel rendelkező, biztosítóra is kiterjed, amely állammal Magyarországnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerülésére [Szja tv. 1. számú melléklet 6. 6. és 6. 8. pont].

Kivétel, vagyis adóköteles

  • a jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítás alapján fizetett jövedelmet pótló kártérítés,
  • a baleset- és betegségbiztosítás alapján járó jövedelmet pótló szolgáltatás összegéből (ideértve a szerződéses feltételek szerint az eltelt napok száma alapján járó napi térítésként vagy az eltelt napok száma alapján meghatározott biztosítási összeget is) a jövedelem-kiesés időszakára napi 15 ezer forintot meg nem haladó rész;
  • az élet-, a baleset- és a betegségbiztosítás (személybiztosítás) alapján nyújtott olyan szolgáltatás, amely nem minősül halál esetére szóló biztosítási, nyugdíjbiztosítási, járadékbiztosítási, balesetbiztosítási vagy betegségbiztosítási szolgáltatásnak;
  • a nyugdíjbiztosítás és a járadékbiztosítás alapján a biztosító által a nyugdíjkorhatár betöltéséhez vagy a nyugellátásra való jogosultság megszerzéshez kötődő egyösszegű szolgáltatás, akkor, ha a szerződés létrejöttétől a biztosító teljesítéséig legalább 10 év még nem telt el;
  • az olyan biztosítási szerződés alapján nyújtott szolgáltatás, amelynek díját vagy díjának egy részét magánszemély (mezőgazdaági őstermelő/egyéni vállalkozó) költségként elszámolta.

Ez azt jelenti, hogy kamatjövedelmet alapvetően a megtakarítási jellegű biztosítások alapján történő kifizetésből kell megállapítani.

Ha kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítási díját más személy (de nem magánszemély, hanem pl. a munkáltató) fizette és az adómentes volt (2018. előtt), visszavásárlás esetén a magánszemélynek nem kamatjövedelem, hanem egyéb jogcímen keletkezik jövedelme. Ekkor az egyéb jövedelem megállapításához a biztosítói kifizetés összegéből a magánszemély által megfizetett biztosítási díjak és a más által fizetett adóköteles biztosítási díjak vonhatók le. Így ilyen esetben egyéb jövedelemként jellemzően a munkáltatók, kifizetők által adómentesen befizetett összegek, illetve a befektetés hozamai válnak adókötelessé [Szja tv. 28. § (2) bekezdés].

Ha az adóköteles biztosítói kifizetésekből kamatjövedelmet kell megállapítani, a magánszemély által befizetett díjakat és a más által fizetett adóköteles biztosítási díjakat (ideértve a nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírt összeget is) meghaladó rész minősül kamatjövedelemnek. A kockázati díjrész nem számít befizetett díjnak.

Adóalapként azonban nem kell figyelembe venni (azaz 7,5 százalék vagy 0 százalék adó terheli a jövedelmet) [Szja tv. 65. § (3), (3a) és (3b) bekezdés]

  • az egyszeri díjas biztosítások esetében a kamatjövedelmet, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejöttét követő 5. év elteltével vagy az után következik be, illetve a kamatjövedelem felét, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejöttét követő 3. év elteltével vagy az után, de az 5. év elteltét megelőzően következik be;
  • a rendszeres díjú biztosítások esetében a kamatjövedelmet, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejöttét követő 10. év elteltével vagy az után következik be, illetve a kamatjövedelem felét, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejöttét követő 6. év elteltével vagy az után, de a 10. év elteltét megelőzően következik be.

[Forrás: Adó/Online]

Adóbevallás

A NAV honlapján elérhetők az adóbevallás-tervezetek. Sokaknak lehet olyan jövedelme, amiről a NAV nem tud – nekik célszerű átnézni a tervezetet.

Hétfő óta elérhetők az szja-bevallási tervezetek a NAV honlapján, az ügyfélkapun keresztül. Aki egyetért a tervezettel, annak – az őstermelőket és az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyeket kivéve – nem kell tennie semmit, a tervezet május 22-én hivatalos szja-bevallássá válik. A dokumentumot azonban célszerű átnézni annak érdekében, hogy biztosan a helyes adatokat tartalmazza.

Vannak ugyanis olyan jövedelmek, amelyekről az adóhivatalnak nincs tudomása, tipikusan ilyen az ingatlan bérbeadásból, az ingatlan eladásból és ingó értékesítésből származó jövedelem. Ha azonban valaki például cégnek adja bérbe az ingatlanát, a bevallási tervezet tartalmazza az ebből származó jövedelmet is, mert a cég minden hónapban levonja az adóelőleg összegét, azt be is fizeti, és erről adatot szolgáltat a NAV-nak.

A kedvezményeket is érdemes átnézni, mert a bevallási tervezet csak a kifizetők/munkáltatók által küldött adatokat tartalmazza. Így például, akitől a munkáltatója 2017 januárjában nem vonta le a családi, az első házas vagy személyes adókedvezmény összegét, mindenképpen érdemes kiegészítenie a tervezetet.

SZJA bevallás

Akik 2017-ben egy önkéntes pénztárba fizettek, azoknak a rendelkezését is kitöltötte az adóhivatal. A tervezetet azoknak kell kiegészíteniük, akik tavaly több önkéntes pénztárba is fizettek, hiszen nekik kell dönteniük arról, hogy az adókedvezmény összegét mely pénztárakba utalja át a NAV.

Visszajáró adó esetén ki kell tölteni a bankszámlaszámot, vagy – ha valaki postán kéri a pénzt – a címet, amire egyébként a program is figyelmeztet minden esetben.

A NAV az idén már ötmillió – a tavalyinál egymillióval több – tervezetet készített el. A több mint 3,2 millió ügyfélkapuval rendelkező magánszemély a mobiltelefonján, a tabletjén vagy a számítógépen is megtekintheti, illetve, ha szükséges, szerkesztheti is szja-bevallását. A bevallásokat a legegyszerűbben az online felületen lehet módosítani, ehhez csupán ügyfélkapu-regisztrációra van szükség.

Akinek nincs ügyfélkapuja, március 19-ig kérheti a tervezet postázását. Akinek a postán kapott tervezetét ki kell egészítenie, ezt egy új, 17SZJA jelű bevallás elkészítésével és benyújtásával teheti meg. Érdemes azonban május 20-ig ügyfélkaput nyitni, mert akkor a módosítás néhány gombnyomással otthonról elintézhető.

[Forrás: MTI]

Elektronikus számla

2018 júliusától új szintet lép az adóhatóság működésének digitalizációja. A pénztárgépek bekötéséhez hasonlóan a számlázóprogramok is valós időben fogják támogatni elektronikus üzeneteikkel a NAV belső automatizmusait és adnak betekintést valós időben a cégek számlázására az adóhatóságnak. Az automatikus adatküldés bevezetése ugyanakkor komplexebb technológiai kihívásokkal és lehetséges buktatókkal jár majd együtt.

Egyfelől a behatárolható pénztárgép verziókkal ellentétben jelenleg több ezer különböző számlázóprogram állít ki magyar adószám alól számlákat. Ezek számottevő része egyedi fejlesztésű, vagy viszonylag kevés aktív ügyfél által használt szoftver, amelynek frissítése és aktualizálása aktív közreműködést igényel majd annak felhasználójától is.

Az alábbiakban azokra, az elsősorban technológia szempontokra szeretnénk rávilágítani, amelyek meghatározzák az online számlaadatküldés és számlázóprogram bekötés megvalósítását, az arra való felkészülést.

1.Ne vegye félvállról az online számlázást!

Még második olvasatra is megdöbbentő szankciókat olvashatunk a rendelettervezetben. Azok, akik az online jelentési kötelezettségnek nem, vagy késve tesznek eleget, akár 500 000 forintos bírsággal is sújthatóak, számlánként. Még ha várhatóan nem is az azonnali büntetés lesz a NAV első eszköze mulasztások esetén, az elvárás egyértelmű: minden olyan számlázóprogramot el kell látni az elvárt kommunikációs funkciókkal, amelyet a társaság hosszabb távon is használni szeretne.

2. Ne gondolja, hogy még ráér megoldani!

A számlázórendszerek online bekötése a NAV által kialakításra kerülő interfészre egyáltalán nem triviális és korántsem egyszerű feladat. A konkrét megvalósítás idő- és költségráfordítása erősen függhet attól, hogy a vállalat milyen rendszerek felhasználásával állít ki számlát. Alapfeltétel, de önmagában nem elegendő, ha a számlázóprogram egy internetkapcsolattal rendelkező irodában található.

Könnyebb az eset, ha egy lelkiismeretes és kellően motivált szolgáltató rendszerét használja számlázásra, ő valószínűleg saját üzleti érdekeit is szem előtt tartva el fogja készíteni a szükséges modulfejlesztéseket a megvásárolt számlázóprogramhoz. Érdemes azonban már előre érdeklődni ennek várható elkészültéről és a felhasználásának várható feltételeiről. Elképzelhető lehet ugyanis, hogy az új modul(ok) használata jelentősebb átalakításokat igényel majd a számlázás eddigi gyakorlatában, folyamatában esetleg rendszereiben.

Nehezebb a helyzet, ha a cég egyedi fejlesztésű vagy egy külföldi, a magyar változásokat nem vagy alig követő rendszer felhasználásával állítja elő számláit. Ebben az esetben a szükséges fejlesztések várhatóan nehezebben és nagyobb költséggel valósulhatnak csak meg. Ilyenkor érdemes egy olyan technológiai tanácsadóhoz fordulni, aki egyszerre tud megnyugtató támogatást biztosítani a jogszabályok és a technikai elvárások értelmezésében, a kialakításra kerülő megoldás megtervezésében és implementálásában, valamint annak későbbi tesztelésében és auditálásában is.

Egy ilyen projekt átfutása biztosan több hónapot vesz igénybe, időben indítsa el annak előkészítését!

e_szamlainfo

3. Ne gondolkodjon kézi számlaadat-küldési megoldásban!

A NAV egyértelműen tervezett célja, hogy azonnal és automatikusan kapjon értesítést az általa meghatározott tartalmú számlák kiállításáról. A hangsúly az azonnali és az automatikus módokon van. Bármilyen konkrét technikai megoldást is vezet majd be a társaság, legyen az egy különálló ütemezett feladatkezelő rendszerben vagy a számlázó programhoz illesztett  modulban megvalósítva, ezen szempontok teljesülése kulcsfontosságú lesz.

A NAV várhatóan továbbra sem fogja a számlázó rendszereket előre auditálni, ugyanakkor ellenőrző tevékenységét ki fogja terjeszteni az online jelentést megvalósító szoftvermegoldások ellenőrzésére is. Az előzetes konzultációk során az adóhatóság többször hangsúlyozta, hogy nem fogadhatóak el azok a technikai megoldások, amelyekben a számlák jóváhagyását követően és a NAVrészére történő adatküldés közben bármilyen kézi beavatkozásra lehetőség, vagy szükség van.

4. Gondolja át, érdemes-e válogatnia számlái között!

Ugyan a rendelettervezet jelenleg a 100 000 Ft-ot meghaladó áfatartalmú, adóalany (gazdálkodó) felé kiállított számlák azonnali jelentését írja elő, de egyáltalán nem tiltja minden, azaz az összeghatár alá eső számlák riportolását. Ennek ismeretében mérlegelendő, hogy érdemes-e időt és technológiát áldozni a számlák összeg alapján történő szortírozására. Amennyiben várható, hogy rendszeresen állít ki nettó 370 000 Ft értéknél magasabb és kisebb összegű számlákat is üzleti partnereinek, érdemes lehet az összesre kiterjeszteni az online adatjelentést. Egyrészt mert így biztosan nem marad el egyetlen, a rendelet hatálya alá eső számla jelentése sem, másrészt pedig egyszerűsödik az informatikai megoldás, kevesebb hibalehetőség bújik meg benne.

A NAV egyértelmű célja, hogy idővel az összeghatárt folyamatosan lejjebb szállítsa, így ha már kezdetben figyelmen kívül hagyjuk a jelenlegi 100 000 Ft-os korlátot, később nem lesz teendőnk ezzel a megfelelőséggel.

[Forrás: Adó/Online]

NAV-Ellenőrzés

Mivel a NAV évente közel harmincezer ellenőrzést folytat le, ennek során pedig mintegy 500 milliárd forint adóhiányt és majdnem ugyanekkora összegű bírságot szab ki, ezért lényegében bárkit érinthet az adóellenőrzések, adóperek új szabályozása – figyelmeztet közleményében a Jalsovszky Ügyvédi Iroda, egyúttal tanácsokkal is szolgálva.

Honnan lehet tudni, hogy jön a NAV?

Az eljárás megindításáról a NAV általában előzetesen értesíti az adózót – adja meg rögtön a választ közleményében a a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Ilyenkor a NAV azt is jelzi, hogy milyen dokumentumokat fog kérni, és rendszerint előre egyeztetett időpontban megy a cég székhelyére.Az ellenőrzésre való felkészülés során hasznos leheta kért iratokat szakemberrel előzetesen átnézetni, hogy ne kerüljön a NAV birtokába olyan dokumentum, amit esetleg nincs joga megismerni.

Kivételesen előfordul azonban az is, hogy a NAV egyből a cég székhelyén jelenik meg, elsősorban akkor, ha attól tart, hogy az előzetes értesítés meghiúsítaná az ellenőrzés célját.

Be kell-e engedni a NAV-ot a céghez?

Igen. Az ellenőr beléphet a cég helyiségeibe, megvizsgálhatja az iratokat, bizonylatokat, a könyveléshez használt szoftvereket. A NAV jogosult a cég tevékenységével összefüggő járművek, helyiségek átvizsgálására is, ha megalapozottan feltételezi, hogy valamilyen bizonyítékot a cég elrejtett vagy megsemmisítene.A NAV nyilatkozatot kérhet továbbá a cég alkalmazottjaitól vagy a céggel szerződéses kapcsolatban álló vagy korábban szerződéses kapcsolatban állt személyektől is (pl. volt munkavállalók).

Fontos tudni, hogy a cég képviselője vagy tanácsadójavalamennyi ellenőrzési cselekmény során jelen lehet, ideértve akár az alkalmazottak vagy szerződéses partnerek nyilatkozattételét is. Ilyenkor a képviselő kérdéseket tehet fel vagy észrevételeket tehet a nyilatkozattal vagy annak jegyzőkönyvezett változatával szemben. Ezzel a joggal érdemes élni, mert később a hatóságok már csaka jegyzőkönyvekből dolgoznak, tehát ha például egy nyilatkozatotrosszul jegyzőkönyveztek, azt később szinte lehetetlen korrigálni.

Nem kell viszont beengedni a NAV-ot a magánlakásba. Ez alól kivételt csak az jelent, ha az adózó kifejezetten a lakáshoz kapcsolódó adóteher (pl. bérbeadás utáni adó) miatt ellenőriz a NAV vagy a lakás a cég székhelyeként, telephelyeként gazdasági tevékenység végzésére szolgál.

 

Kell-e bármit mondani a NAV-nak?

Nem. Az eljárás alá vont cég képviselője (ideérve a hozzátartozókat is)nem köteles nyilatkozni, indokolás nélkül megtagadhatja a nyilatkozattételt vagy a válaszadást. Más személyek viszont csak kivételesen tagadhatják meg a nyilatkozattételt, így például, ha őket titoktartás terheli (pl. ügyvédi titok), vagy ha vallomásukkal saját magukat vagy hozzátartozóikat bűncselekmény elkövetésével vádolnák.

Át kell-e adni a NAV által kért iratokat?

Főszabály szerint igen. Fontos azonban, hogy az átadott iratokról fénymásolatot és tételes(!) listát készítsünk, mert gyakran van vita abból, hogy egy konkrét iratot megkapott-e a NAV.

Az iratátadási kötelezettség alól van pár kivétel. Egyrészt a NAV nem kérhet olyan kimutatást, nyilvántartást, aminek elkészítésére a céget nem kötelezi jogszabály. Így például a NAV kérheti a céget, hogy adja át a számlákat, de nem kérheti, hogy a számlákról valamilyen egyedi kimutatást készítsen a cég, ha ilyet egyébként nem készít.ANAV nem ismerheti meg az ügyvédi titkot képező adatokat sem (ügyvéddel folytatott, ügyvédi titoknak minősülő levelezést, az ügyvéd által védekezés céljából készült iratot stb.), ezek mind visszatarthatók.

Nyilvánvaló kérdés: átadjunk-e bármi olyan dokumentumot, amit a NAV nem kér? Míg ebben a kérdésben mindig érdemes szakértő véleményét kikérni, azt fontos megjegyezni, hogy a NAV elsőfokú határozatát követően az adózó korlátozva van újabb bizonyítékok előterjesztésében. Fontos ezért az adózó álláspontját alátámasztandó dokumentumokat minél előbb átadni, még akkor is, ha azokat a NAV nem kéri.

Mihez van joga az adózónak az ellenőrzés során?

Számos olyan jog illeti meg a céget, amire sokszor nem gondolunk. Mindamellett, hogy az adózó képviselője bármely ellenőrzési cselekménynél jelen lehet, bármikor felvilágosítást is kérhet a NAV-tól az eljárás állásáról vagy betekinthet az iratokba. Ezekből az adózó megtudhatja, hogy milyen irányba folyik az ellenőrzés.

Fontos joga a cégnek, hogy bármikor nyilatkozatot tehet, akkor is, ha korábban megtagadta a nyilatkozattételt. A nyilatkozattételt érdemes lehet kihasználni arra, hogy már az eljárás korai szakaszában nyomatékosan közvetítsük a saját álláspontunkat a NAV felé.

Mikor van vége az ellenőrzésnek?

Az ellenőrzésnek akkor van vége, ha a NAV úgy érzi, kellőképpen feltárta a tényállást. Erretételesen meghatározott határidőn, de minden esetben legfeljebb egy éven belül sort kell keríteni.

Az ellenőrzést követően a NAV jegyzőkönyvben foglalja össze a megállapításait. A jegyzőkönyvben leírják az általuk megállapított tényállást, ennek bizonyítékait, és azt, hogy ha adóhiányt talált a cégnél. Bírságot a NAV csak a határozatban szabhat ki, viszont már a jegyzőkönyvben jelzi, hogy a bírság vonatkozásában milyen enyhítő vagy súlyosító körülményeket tárt fel.Erre szükség szerint az adózónak már az észrevételben reagálnia kell.

Mi az az észrevétel?

Az észrevétel az adózónál az ellenőrzést lezáró jegyzőkönyvre tett ellenkérelem.

Fontos tudni, hogy az új eljárási törvény alapján az észrevétel vált a legfontosabb beadvánnyá, amit egy cég beadhat az ellenőrzés során. Az észrevétel ugyanis az utolsólehetőség, ahol a cég korlátozás nélkül új tényt, körülményt adhat elő. Például, ezen a ponton adhatja még elő, hogy igenis leellenőrizte a számlát kiállító eladó adószámát (ha erre korábban nem hivatkozott), vagy azt, hogy pontosan hogyan hasznosította az ellenőrzött árut. Ha az ilyen nyilatkozatot az észrevételben nem teszi meg a cég, akkor azt később hiába állítja akár a fellebbezésben, akár a bíróság előtt, azt már nem kell figyelembe venni.

Az észrevétel előterjesztésére a jegyzőkönyv átvételétől számítva 30 nap áll rendelkezésre. Fontos tudni, hogy a határidő ún. jogvesztő, tehát ezt követően akkor sem adható be észrevétel, ha az adózó a késedelmét ki tudná menteni (mert pl. külföldön tartózkodott).

Adóellenőrzés - túl - élése

Hogyan megy tovább az eljárás?

A NAV mérlegeli az észrevételben előadottakat és határozatot hoz. Mivel a határozatot ugyanaz a NAV szerv hozza, mint amelyik a jegyzőkönyvet elkészítette, ezért ritka, hogy az adóhatóság a határozatban eltérő következtetésre jut, mint a jegyzőkönyvben.

A NAV határozatával szemben fellebbezni lehet, amit a NAV felettes szerve bírál el. Ha a másodfokú határozat helyben hagyja az elsőfokú határozatot, akkor ez 30 napon elül a bíróságon keresettel támadható.

Mikor kell befizetni az adóhiányt és a bírságot?

Ha adóhiányt állapít meg a NAV, azt a másodfokú határozat kézbesítésétől számított 15. napig kell megfizetni. A másodfokú határozat kézbesítésére körülbelül az ellenőrzés megkezdését követő 1-1,5 év elteltével lehet számítani, ennyi idő van erre felkészülni.

Abban az esetben, ha a cég nem tudja megfizetni az adóhiányt vagy az adóbírságot, akkor lehetőség van fizetési könnyítést (haladékot vagy részletfizetést) kérni. Fontos, hogy ezt a kérelmet legkésőbb a fizetési határidő leteltét követő 8 napon belül be kell nyújtani, mert ebben az esetben az első fizetési könnyítés iránti kérelem elbírálásáig szünetel a végrehajtás. Ellenkező esetben, ha az adózó nem fizeti be az adótartozást és nem is kér fizetési haladékot, úgy a NAV közvetlenül az adózó számlájáról leemelheti a követelését.

Ha a cég a határozatot bíróságon megtámadja, akkor a keresetben kérhető, hogy a bíróság az ítélet meghozataláig halassza el a fizetési kötelezettséget. Bár nehezen kiszámítható, hogy a bíróság mikor hagyja jóvá ezt a kérelmet, egy kellően alátámasztott kérelemmel itt is lehet időt nyerni, ami lehetővé teszi, hogy a cég felkészüljön a fizetésre.

Mikor forduljunk szakemberhez?

Az eljárás jellegétől függ, hogy mikor és milyen mértékben javasolt szakemberhez fordulni. Egy egyszerű ellenőrzésnél, ahol a NAV előzetes értesítést küldött, nem feltétlenül szükséges szakember igénybe vétele. Ha viszont a NAV már nyilatkozattételre hívja fel a céget egy konkrét kérdés kapcsán, az rendszerint azt jelzi, hogy az adott ügyben valamilyen problémára bukkant. Ilyenkor már a legelső nyilatkozattétel előtt célszerű szakértővel beszélni.

Hasznos lehet szakember bevonása egy elhúzódó ellenőrzés során, mert az adózói jogok következetes gyakorlása javíthatja az adózó pozícióját. Megakadályozható így például, hogy a NAV olyan iratokhoz férjen hozzá, olyan nyilatkozatokat vagy iratokat szerezzen meg, amihez nem lenne joga.

Mindenképpen indokolt viszont szakember bevonása abban a pillanatban, amikor a NAV olyan jegyzőkönyvet ad ki, amelyben adóhiányt állapít meg. Ha ugyanis a jegyzőkönyvre adott észrevétel nincs alaposan, szakszerűen kidolgozva, azzal az adózó egyes jogaitól és bizonyítéka előterjesztésének a lehetőségétől az eljárás teljes későbbi szakaszára elesik – zárul az ügyvédi iroda közleménye.

[Forrás: Adó/Online]

Munka idő

A munkaidőkeret a rugalmas munkaidőszervezés közismert eszköze. Ha valami rugalmasságot és költségmegtakarítást jelenthet a munkáltatónak, az könnyen gyanússá válik a munkavállaló számára. Munkavállalói szempontból tekintjük át, mit jelent a munkaidőkeretben történő foglalkoztatás, milyen következményekkel kell számolnia, és milyen garanciákra számíthat.

A Munka Törvénykönyve szerint a munkaidő-beosztást a munkáltató egyoldalúan állapíthatja meg. Azaz, ő dönti el, hogy a munkaszerződés szerinti munkaidőt a munkavállaló mely napokon, hány órától hány óráig köteles teljesíteni. Ez magában foglalja az egyenlőtlen munkaidő-beosztás, a munkaidőkeret alkalmazásának lehetőségét is. Azaz, a munkáltató a munkavállaló beleegyezése nélkül is jogosult úgy rendelkezni, hogy a munkaidőt egyenlőtlen ütemezésben dolgoztatja le. Ugyanígy jogosult a korábbi beosztást megváltoztatni, és hosszabb munkaidőkeretről rövidebbre, vagy egyenlőtlenről egyenlő beosztásra áttérni.

Fontos korlátot jelent viszont, hogy a munkaidőkeret csak a munkaidő beosztásáról szól, a munkaidő mértékéről nem. Például, ha a szerződés az általános teljes munkaidőre, heti 40 órára jött létre, úgy a munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló sem dolgozhat ennél többet a keret tartama alatt. Csupán arról van szó, hogy a heti munkaidő legmagasabb mértékére vonatkozó szabályokat a munkáltató több hét átlagában tartja be. Lehet tehát olyan hét, amelyre 40 óránál több munkaidőt oszt be, ha egy másik hétre arányosan kevesebb munkaidő jut.

A munkaidőkeretben kulcskérdés a munkáltató tájékoztatási kötelezettsége. Miközben tehát a munkáltató egyenlőtlen ütemezésben, az egyes hetekre akár szélsőségesen eltérő óraszámot is beoszthat, a pontos beosztást legalább egy héttel előre, egy hét vonatkozásában közölnie kell a munkavállalóval. Ugyanígy előre közölni kell a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját. Így tud a munkavállaló kalkulálni, hogy mikor kell intenzívebb munkavégzéssel járó időszakra számítania, illetve, hogy azért cserébe meddig várható egy arányosan kevesebb munkával járó periódus. A legtöbb munkáltatónál jó közelítéssel előre látható, hogy a munkaidőkereten belül mely időszakra várható több, illetve kevesebb munka. Jó gyakorlat, ha erről előre ad tájékoztatást a munkáltató, sőt akár a felvételi beszélgetésnél elhangzik, hogy az adott szakmában, iparágban melyek az év zsúfoltabb és melyek a lazább időszakai.

Hangsúlyozni kell, hogy a munkaidőkeret mindig csak a heti munkaidő szempontjából jelent rugalmasságot, de a napi munkaidőre vonatkozó korlátok tekintetében nem. Azaz, munkaidőkeretben sem lehet naponta 12 óránál többet, illetve négy óránál kevesebbet beosztani a munkavállalónak. Nem lehetnek tehát kirívóan nagy különbség az egyes munkanapokra elrendelt munkaidő között. (Kivételt képez a hosszabb teljes munkaidő, ahol napi 24 óra is beosztható, illetve a részmunkaidő, ahol nincs minimuma az elrendelhető napi munkaidőnek.)

Az természetesen csak a munkaidőkeret zárásakor derül ki, hogy a munkáltató be tudta-e tartani a beosztható munkaidő mértékére vonatkozó szabályokat, vagy esetleg több órát használt fel. Például, a heti 40 óránál több munkaidővel járó első heteket nem követte olyan későbbi időszak, amikor arányosan kevesebb lett volna a munkaidő. A törvény szerint ezeket a többlet órákat rendkívüli munkaidőként kell elszámolni, bérpótlékkal. Kétségtelen hátránya a munkaidőkeretnek munkavállalói szempontból, hogy ezzel az elszámolással mindig meg kell várni a keret végét, akkor is, ha a többlet órák a keret első heteiben képződtek. Bármely munkáltató alkalmazhat négyhetes keretet, bizonyos munkarendekben azonban ez hat hónapos, illetve kollektív szerződés alapján akár éves is lehet. Minél hosszabb a keret, annál későbbre tolódhat ez az elszámolás.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a keretben dolgozó munkavállaló mindig csak a keret végén jut hozzá a túlórapénzéhez. Ugyanis, a fenti elszámolás csak a kereten felüli túlórákra vonatkozik. Nem tartozik ide az az eset, ha a munkavállaló az előre közölt beosztásától eltérő időpontban dolgozik (pl. szombatra pihenőnap volt számára beosztva, pénteken mégis utasítják, hogy másnap is dolgozzon). Ezeket a túlórákat mindig a tárgyhavi bérrel együtt el kell számolni.

A fenti keretek mellett persze egyénileg más lehet a munkavállalók megítélése a munkaidőkeret velejáróiról. Míg egyesek szívesen dolgoznak intenzívebben, egy későbbi láblógatós időszak reményében, mások a kiegyenlített terhelést kedvelik. Ezért is fontos, hogy a törvényi szabályok mellé további garanciák építhetőek be a felek megállapodásával. Például, ha maga a munkaszerződés rögzíti, hogy a munkavállaló milyen munkarend szerint dolgozik, attól a munkáltató nem is térhet el a munkavállaló beleegyezése nélkül. A munkaidőkeret emellett tovább szabályozható kollektív szerződésben. Így kiköthető például, hogy keretben sem osztható be egy hétre 50 óránál több munkaidő, vagy előírható a kereten felüli óraszámok kötelező, közbülső elszámolása, ha az meghaladja a 80 órát, stb.

Munka idő_munkaválaló

HIPA

Magyarországon több száz olyan település van, amely nem vet ki iparűzési adót, s ezzel a vállalkozások számára adóoptimalizálási lehetőséget teremt. A helyi adóról szóló törvény logikája szerint azonban nem elég a székhely-áthelyezés az adókötelezettség teljes átcsoportosításához. A vállalkozásoknak arra is figyelniük kell, hogy ne keletkezzen telephelyük a székhely szerinti önkormányzat illetékességi területén kívül, különben meg kell osztaniuk az iparűzési adó alapját a székhely és telephely szerint illetékes önkormányzatok között.

Kis túlzással kijelenthető, hogy számos vállalkozó számára az iparűzésiadó-alanyiság elkerülése nem több, mint egy jól megfontolt stratégiai döntés, pedig az iparűzési adó be nem vezetésén kívül egyéb kedvezményezési lehetőségek is az önkormányzatok rendelkezésére állnak (pl. törvény adta lehetőségek között a vállalkozási szintű adóalap nagyságához kötött általános vagy egy-egy szektorra vonatkozó rendeleti mentességek, K+F rendeleti adómentesség stb.),amelyekkel orientálhatják a vállalkozások gazdasági letelepedését.

szekhely-hipa-ado

A társasági adó 9 százalékra csökkentésével korábban már erősödött Magyarország pozíciója a nemzetközi adóversenyben. Bár bővültek az itthon letelepedett, működő cégek lehetőségei,  a hazai kkv-kat már nem érintette olyan előnyösen ez a változás, ugyanis a magyar termelő cégek számára már jó ideje az igazi terhet nem a tao, hanem a helyi iparűzési adó jelentette. Ebből az optikából nézve a forráshiányos települések adóversenye az egyik fontos tényező lehet a cégek országon belüli gazdasági letelepedése során. Az utóbbi években a székhely „belföldi adóparadicsomokban” történő bejegyzése, oda való áthelyezése, valamint iparűzésiadó-mentes településeken működő székhelyszolgáltatók igénybevétele közhelyszerű és könnyű megoldásként ivódott be a vállalkozói köztudatba, legyen szó akár adótervezésről, akár már egy ténylegessé vált kockázat enyhítéséről, utólagos kezeléséről.

Egy székhelyáthelyezés önmagában semmit nem old meg HIPA-szempontból! 

Első ránézésre előnyös megoldásnak tűnik mind vállalkozói, mind önkormányzati oldalról egy falusi cím székhelyként történő bejelentése és a cégtábla kifüggesztése: az önkormányzat bérleti díjat kap és hozzájuthat más adóbevételhez is, a vállalkozó pedig mentesül az iparűzési adó megfizetése alól.

A helyi adóról szóló törvény logikája szerint azonban nem elég a székhelyáthelyezés az adókötelezettség átcsoportosításához/részleges megúszásához, hanem tényleges gazdasági tevékenységet is kell végezni a székhely szerinti önkormányzat illetékességi területén, illetve figyelni kell arra, hogy a végzett tevékenység más önkormányzat területén ne keletkeztessen telephelyet. Minden egyéb esetben meg kell osztani az  illetékes önkormányzatok között a törvény mellékletében meghatározott bonyolult és nem kevés adminisztrációt igénylő módszerek valamelyike szerint.

Kérdés persze, hogy mennyire ellenőrzik, illetve bizonyos – mindenekelőtt e-kereskedelem vagy online végezhető tevékenységek esetében – mennyire ellenőrizhető és hogyan értelmezhető egy adott entitás gazdasági letelepedettsége. Az mindenesetre kijelenthető, hogy bizonyos körökben nagy népszerűségnek örvendő székhelyszolgáltatás fogalmilag megvalósulhat az ingatlan ténylegesen használata nélkül is, ugyanakkor egy ilyen jogviszony adóhatósági oldalon szinte automatikusan felveti a telephely máshollétének problémáját. A székhelyszolgáltatást mint tevékenységet a jogalkotó egyébként is stigmatizálta azzal, hogy 2017-től az ellenőrzés akadályozásával mint többlettényállási elemmel megfűszerezve az eljárásjogi szempontból hátrányos kockázatos adózói minősítést kapcsolta hozzá.

Mit adóztat a HIPA?

A sajtó is sokat foglalkozott az iparűzési adó nemzetközi adózási szempontból felmerülő problematikus mivoltán túlmenően az egyes szektorokat (pl. fuvarozási ágazat) hátrányosan érintő versenytorzító hatásával, amely bizonyos esetekben fékező hatással bírhat a beruházásokra és a termelésre is.

Nemzetközi adózási szempontból egyrészt az EU-konformitás dilemmája merült fel, másrészt kettős adóztatási problémákat is felvetett az iparűzési adó nem egyértelmű besorolhatósága. A nyereségadókra, illetve forgalmi adókra egyaránt jellemző sajátosságokat mutató adónem a kereskedőknél mérettől függően eltérő mértékben árrést adóztat, azonban termelő tevékenység esetében az árbevételből nem engedi levonni a bérköltséget és az amortizációt, csak az anyagköltséget, így hátrányosan diszkriminálja a termelői ágazatot. Ennél rosszabbul járnak a szolgáltató cégek, amelyek lényegében a teljes árbevételük után megfizetik az adó mértékét.

Más módon, de az ingatlanfejlesztő szektort és a bizományosi tevékenységet végző cégeket is hátrányosan sújtja az alvállalkozói teljesítés, valamint a közvetített szolgáltatások elszámolhatóságát nehezítő szabályozás, és az arra épülő joggyakorlat. Véleményünk szerint az iparűzési adó irányultságából fakad, hogy kizárólag a saját teljesítményt adóztathatja. Ezért a közvetített szolgáltatások, valamint az alvállalkozói teljesítések akár éven túl történő elszámolhatóságára olyan alapvető és főszabály szerint nem korlátozható jogként kellene tekinteni, mint amilyen az áfában az adólevonási jog. Az analógia közös pontja, hogy a  cél mindkét esetben az adóhalmozódás elkerülése.

Ezzel szemben az ingatlanfejlesztők életét nehezíti az a szabály, amely az ingatlan értékesítése évében nem engedi csökkenteni az adóalapot az előző évre eső alvállalkozói teljesítés összegével, így az értékesítés évében a teljes bevétel adóalapot képezhet. A bizományos cégek életét a közvetített szolgáltatások elszámolásának megítélésünk szerint túlzott formalizáltsága nehezíti meg. Mindez egy a formális szemléletet a tartalmi megközelítéssel szemben előnyben részesítő joggyakorlatnak ágyazott meg.

HIPA szerinti székhely a digitális világban

Napjainkban az elektronikus, online kereskedelem, illetve egyéb immateriális szolgáltatások térnyerése felveti, hogy miképpen lehet, illetve meg kell-e határozni egyáltalán az alapvetően virtuális térben folyó iparűzési tevékenység helyét. Ezáltal van-e adóztatási joga az önkormányzatoknak az ilyen tevékenységekkel összefüggésben? Amennyiben igen, úgy melyik gyakorolhatja a joghatóságát. Ez a probléma egyfelől kezelhető jogalkotási szinten a telephelyfogalom meghatározásában. Például a távközlési tevékenység, illetve a villamosenergia-kereskedelem terén a jogalkotó a fogyasztás helyét tekintette olyan körülménynek, amelyen keresztül megragadható a telephely, mint fizikai jelenlét.

Az online távkereskedelem esetében viszont megítélésünk szerint a tényleges gazdasági tevékenységhez kapcsolódó telephelyfogalommal szemben az inkorporációs szemlélet és a székhely elhelyezkedése fogja eldönteni az adókötelezettség helyét, ezáltal mértékét.

Az utóbbi években számos új intézményt vezettek be az iparűzési adóhoz kapcsolódóan, amelyek az adónem racionalizálása irányába mutatnak. Ilyen például a külföldi telephelyre jutó adóalap mentesítése, az adóalap- és adókedvezmények, bevallási adminisztráció egyszerűsítése. Mindemellett az alapvető rendszerhibák az írott jogban, ezáltal a jogalkalmazásban is továbbra is jelen vannak. Így egyrészt reális és jelentős léptékű kockázatot jelentenek a vállalkozások számára, másrészt az egyéb adóelőnyök (pl. gépjárműadó) korlátozása, a telephelyfogalom, illetve a székhelyszolgáltatás feltételeinek közelmúltbeli újraszabályozása további megfontolásokra késztetik a székhelyvadászókat is.

A HIPA-mentes magyarországi települések eloszlása megyénként

Az aktuális HIPA-kulcsokról a MÁK felületén lehet tájékozódni. A közel 3200 helyi önkormányzatból  közel 300 olyan település található, amelyen a társaságokra nem vetnek helyi iparűzési adót.

[Forrás: Adó/Online]

Adójogszabály változás

A gyakran változó jogszabályok követése jelentős kihívás elé állíthatja a cégeket, ezért a Grant Thornton idén is megrendezte az ügyfélnapot, aminek témája a 2018-as változások és aktualitások voltak. A meghívott szakemberek kiemelten tájékoztatták az ügyfeleket az online számlázás bevezetését és az új adóeljárási törvényeket érintő változásokról – olvasható az újságunkhoz eljuttatott közleményében, amely röviden összefoglalja a változásokat.

 

Új adóeljárási törvények

Soós László, a Grant Thornton magyarországi adórészlegének igazgatója előadását az adóeljárásokat érintő jelentős jogszabály-módosításokkal kezdte. Ennek következtében létrejött az új adóigazgatási eljárás, amely a közigazgatási eljárás szabályrendszerén belül egy önálló, speciális ágazati szabályozás, és három olyan jogszabályt foglal magában, amelyek 2018-tól hatályosak.

„Az egyik az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény (Air.), a következő az adózás rendjéről szóló törvény (új Art.), a harmadik pedig az adóvégrehajtási eljárás rendjéről szóló törvény (Avt.). Azt lehet látni, hogy nemcsak az adóeljárási törvényeket érinti az átalakítás, hanem mind a polgári, a közigazgatási, valamint a büntetőjogi eljárási terület is újraszabályozásra került” – részletezte az adóigazgató.

Szintén fontos változás a rendeleti szintű szabályozások terén, hogy az eddigi miniszteri rendeletek helyett kormányrendeletek fogják a részletszabályokat pontosítani. Természetesen azzal a kitétellel, hogy az eddigi miniszteri rendeletek hatályba maradnak.

Soós László hozzátette: az új jogszabályokat a hatályba lépést követően induló eljárásokra, illetve a hatályba lépést követően esedékessé vált kötelezettségekre vonatkozóan alkalmazzák. Ugyanakkor ki kell emelni azt az elvet, hogyha a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában hatályos rendelkezések kevésbé terhes bírság és/vagy pótlékfeltételeket határoztak meg, akkor legfeljebb az elkövetéskor hatályos legmagasabb mérték alkalmazható.

A többi között a szakmai képviseletet is érintik a módosítások. Ez alapján a továbbiakban három eljárásban írják elő a kötelező szakmai képviseletet: az adó feltételes megállapítására irányuló eljárásban, az adómegállapítás alkalmazhatóságának megállapítására irányuló eljárásban és a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárásban.

Eljárási bírság és a kifizetések engedélyezése

Az újítások között említhető az eljárási bírság bevezetése, amelyet akkor rónak ki, hogyha az adózó szándékosan akadályozza az ellenőrzést. A bírság összege minimum 10 ezer forint, természetes személy esetén a felső határ 500 ezer forint, jogi személy esetén pedig 1 millió forint.

Új jogintézmény a NAV által zárolt fizetési számlákról történő kifizetések engedélyezése. „Előfordulhat, hogy valamilyen eljárás miatt az adóhatóság zárolja a céges bankszámlát. Ilyen esetben akár nagyon gyorsan ellehetetlenülhet az érintett vállalkozás, hiszen nem tudja teljesíteni a fizetési kötelezettségeit. Mostantól van arra a mód, hogy igénylés esetén a NAV bizonyos kifizetéseket teljesítsen az inkasszóval érintett bankszámláról” – fejtette ki a szakember.

Akár a felét is elengedik az adóbírságnak

Változnak a bírságtételek is, így például kockázatos adózók esetén az eddigi 50% helyett 30% lett a minimum bírság. A feltételes adóbírság intézménye pedig azt teszi lehetővé, hogy a bírságból 50% kedvezményt kapjon az adózó abban az esetben, ha nyilatkozatban lemond a fellebbezési jogáról.